A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

168 Szűcs Albert, cipész. Simonyi u. 27. Szül. 1898-ban és felszab. 1915-ben Hmv- helyen. 1916—18 közötti években az olasz fronton harcolt, hol háromszor megsebe­sült. Kit.: Br. v. é., seb. érem, K. cs. k. Neje: Balogh Mária. Szűcs Albert, ács. Malom u. 27. Ipa­roscsalád sarja, aki 1869-ben szül. Hmv- helyen és felszab. ugyanott 1886-ban. Hosszú évtizedeken át dolgozott mint se­géd, míg azután önálló mester lett 1924- ben. Katonai szolgálatából az összeom­láskor szerelt le. Neje: Szabó Julianna. Szűcs Bálint, papucskészítö. Gyümölcs u. Szül. 1896-ban Hmvhelyen, felszab. 1912-ben ugyanott. Csongrádon és Oros­házán eltöltött segédévek után 1921-ben alapította műhelyét. Mint tanonc dicsérő oklevelet nyert. Neje: Dékány Erzsébet. Szűcs Imre, szabó. Borz u. 74. Szül. 1895-ben Hmvhelyen, felszab. 1912-ben. Saját erejéből 1920-ban önállósította ma­gát. Bevonult katonának 1915-ben és az orosz fronton volt 1918-ig. Neje: Gazdag Márta. Szűcs Imre, épületbádogos és vízveze­tékszerelő. Szentesi u. 35a. Szül. 1900- ban Csanádpalotán. A Technológia fém­ipari szakát végezte. Magyarország na­gyobb városain kívül hosszabb időt töl­tött Bécsben és Párisban. Külföldi útjá­ról 1927-ben jött haza, ekkor önállósí­totta magát. Jelenleg 1 segéddel dolgo­zik, A világháborúban 1918-tól kezdve vett részt és egyszer megsebesült. Neje: Hell Margit. Szűcs István, ács. Szalay u. 6a. B. Szűcs István, kárpitos és kocsifé­nyező. Teleky u. 6. Szül. 1884-ben, fel­szab. 1903-ban. Kiváló mester, aki dol­gozott az udvar és a hercegprímás szá­mára. 1914-ben alapította üzemét, miután előbb Szabadkán, Szegeden és Budapesten dolgozott. Arany oklevéllel tüntették ki munkáit. Harcolt az orosz, román és olasz frontokon. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. Neje: Dudás Lidia. Szűcs Lajos, kó'míves. Szegedi út II. villasor. Szül. Hmvhelyen 1899-ben. Ké­pesítő oklevelét 1923-ban Szegeden meg­szerezve, 1924 óta önálló. Szaktudását gyarapítva, dolgozott Budapesten és Nagyváradon, miután tanoncévei letelté­vel 1916-ban felszabadult. Több egyesü­let tagja. 1917—18-ban katona, akinek 5 havi frontszolgálata volt. Neje: Mucsi Julianna. Szűcs Mihály, kőmíves. Kistöltés u. 12a. Szül. 1894-ben Hmvhelyen, felszab. 1912-ben ugyanott. Az ország számos városában dolgozott. 1920-ban képesítő oklevelet szerzett és 1922-ben önállósí­totta magát. Szakoszt. jegyző. 1915-ben harcolt az orosz fronton, ahol megsebe­sült. Kit.: K. cs. k., seb. érem. Neje: Besenyi Terézia. Szűcs Mihály, szobafestő és mázoló mester. Szent László u. 47. Szül. Szege­den 1882-ben, felszab. 1898-ban ugyan­ott. Debrecenben, Budapesten, Nagyvá­radon és Nagyszalontán gyakorolta szak­máját. 1910-ben lett önálló. A világhá­borúban az orosz fronton megsebesült. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. Neje: Ferenczi Teréz. Özv. Szűcs Mihályné, Balogh Erzsé­bet, sütő. Klauzál u. 88. Hmvhelyi szüle­tésű és 1905 óta özvegy. Iparát 1908 óta folytatja. özv. Szűcs Mihályné Takács Mátyás Szűcs Pál, kőmíves és ács. Zsoldos u. 17. Szül. 1884-ben Hmvhelyen, felszab. 1900-ban. Dolgozott mint segéd Erdély­ben, Kassán, a Dunántúlon 1909-ig, ami­kor önálló lett. 1923-ban Szegeden képe­sítő oklevelet szerzett. Nagyobb munkái: Makói postapalota, szegedi Majoros-pa­lota ácsmunkái. Az ip. egyletnek örökös tagja, volt ipt. elüljáró. 1927-ben a vá­ros tanulmányútra küldte ki Münchenbe. 28 hónapi frontszolgálat után 1918-ban szerelt le. Kit.: Kor. ez. érd. kér., K. cs. k. Neje: Nagygyörgy Julianna. Szüli Ferenc, molnármester, Tanya 897. Táborossy István, cipész. Király u. 8. Szabászati szaktanfolyamot végzett mes­ter, aki 1895-ben Algyön született és 1911-ben Szegeden felszabadult. Szaktu­dását fejlesztve, dolgozott Budapesten, Szegeden, Nagyváradon és Debrecenben. 1924 óta önálló. A világháború alatt az orosz, szerb és olasz frontokon teljesí­tett szolgálatot. Kit.: Br. v. é., Kis. ez. v. é., K. cs. k. Neje: Térjék Lidia. Tajfrik Lajos, úri szabó. Gr. Bercsényi u. 11. A szakoszt.-nak 11 év óta elnöke és ipt. elüljáró. A mest. és tanoncvizsg. biz. elnöke, ip. egyesületi számellenőr. 1891 óta önálló, aki 1867-ben szül. Hmv­helyen és 1885-ben szabadult fel Szén-

Next

/
Thumbnails
Contents