A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
156 Putnoky Sándor, fodrász, Teleki u. 25. Makón született 1909-ben, ugyanott szabadult fel 1926-ban. Praktizált Debrecen és Veszprém elsőrendű szalonjaiban. 1929-től kezdve önálló, átvett egy 30 éves üzletet. Rácz Bálint, műszerész, Botond u. 16. Szül. 1895-ben Hmvhelyen, ugyanitt szab. Segédéveit Szentesen, Marosvásárhelyen és szülővárosában töltötte. 1921- ben lett önálló. Elvégezte a motorkezelési és gépészeti tanfolyamot. A világháború alatt a haditengerészet repülő osztagánál szolgált. Felesége Tatár Margit. Rácz Ferenc, tálas mester, Borz u. 20. Szül. 1856-ban Hmvhelyen, szab. atyja üzemében 1876-ban. 1877 óta önálló. Dísz- és folyóedények kerülnek ki műhelyéből. Különlegessége a „Florus” önnedvesítő cserép. Számos elismerő oklevelet és érmet nyert. Az Ipt. szakoszt. vál. tagja. Fiai Ferenc és János a háború alatt a harctéren szolgáltak. Neje: Török Mária. A műhelyt jelenleg Sándor fia vezeti. Rácz Károly Rácz János szabómester, Jókai u. 88. Rácz Károly, kéménysepső mester, Szőllő u. 29. Szül. 1872-ben Hmvhelyen, szab. 1889-ben ugyanitt. Az ország nagyobb városaiban eltöltött segédévek után 1895-ben lett önálló. 2 segéddel és 1 tanulóval dolgozik. Felesége Waszi- lowszky Gizella. Sándor fia atyja iparát folytatja. Rácz Lidia, női szabó, Pálffy u. 51. Rácz Ferenc, ács m., Lévay ucca 19. Hmvhelyen született 1881-ben. Itt tanulta ki iparát. Pozsony, Győr, Bécs, Budapest, Fiume, Szeged voltak azok az állomások, amelyekben 1898-ban történt felszabadulása óta 1928-ig praktizált. 1928-ban önállósította magát mint mester. 1915-ben elfogták az oroszok. A hadifogságból csak 1919-ben került haza. Neje: Zab Mária. Rácz János, szabó m., Jókai u. 88/a. 1880-ban Hódmezővásárhelyen született. 1910-ben saját erejéből alapította meg szabóságát. Iparát Hmvhelyen tanulva ki, 1897-ben felszabadult. Mint segéd több alföldi városban praktizált. A világháborúban állandóan katona volt. Neje: Kardos Juliánná. Rácz Pál, tálas m., Virradatsor 9. Rácz Pál, csizmadia m., Lévay u. 31. Radics István, épületasztalos, Lázár u. 5/a. Szül. 1876-ban Ada községben, ugyanitt szab. 1893-ban. Budapesten és Szegeden volt segéd. Műhelyét 1902-ben nyitotta meg és 1911-ben szerelte fel gépekkel. Nevezetesebb munkái: Erzsébet közkórház, hmvhelyi zsidó templom, a kutasi ref. és kath. templom stb. Villany- motorral felszerelt műhelyében jelenleg 2 segéd és 2 tanonc dolgozik. 7 drb famegmunkáló gépet tart üzemben. Elől- járósági tagja az Ipt.-nek, az Iparegylet vál. tagja. A világháborúban részt vett. Felesége Deák Rozália. Radics István, kőműves m. Kálmán u. 16. Ráhai Ernő, cipész m., Sz. János u. 17. 1903-ban Hmvhelyen született, felszab. 1918-ban. 1929 óta önálló. Rákos Imre, ártézi és műkútfúró, Rákóczi u. 42. Pályáján körülbelül már 40 éve működik. Dolgozott sokat Torontál és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben. 1863-ban született Hmvhelyen. Neje: Tóth Julia. Rákos Sándor, kőműves m., Csomor- kányi u. 39. 1889-ben született Hmvhelyen, ugyanitt szabadult fel 1910-ben. 1914- ben bevonult. Harcolt az orosz és olasz frontokon, ahol mint sebesültet 1915- ben elfogták. Hadifogságban 51 hónapot töltött. Neje: Somogyi Zsuzsámra. Rákóczy Viktor, vendéglős, Dáni u. 2. Rapcsák Péter, vendéglős, Szegedi u. 24. Született 1885-ben Madarason. A pincérséget kitanulva, Szabadkán, Szegeden, Ruttkán dolgozott. 1909-ben megnyitotta vendéglőjét saját házában. Az Ip. életében tevékeny részt vesz mint elöljáró és szakosztályi elnök. A világháborúban a kárpáti és galíciai harcokban harcolva orosz hadifogságba esett. Neje: Bereczky Mária. Rédai István, kovács m., Vásárhelykutas. 1922-ben társulva kezdte el vállalatát, de 1923-ban különválva, folytatta azt. Iparát Kunágotán tanulta ki 1908- ban, ahol 1890-ben született. A háborúban az olasz fronton harcolt, ahol több ütközetben is résztvett és egyszer megsebesült. 1916-ban elfogták az olaszok. Fogságból 1919-ben került haza. Neje: Dezső Eszter. özv. Reisinger Gyuláné, Singer Berta,
