A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
153 álló lett. A legkülönbözőbb ipari és más egyesületeknek buzgó tagja. 1914-ben hadba vonult. 2 évig volt az orosz fronton s utána 2 évet töltött el orosz hadifogságban. Neje: Molnár Sára. Orovetz József, szabómester, Rákosi Jenő u. 6. Tótkomlóson szül. 1889-ben, ugyanitt szab. 1905-ben. Hmvhelyen eltöltött segédévek után 1929-ben nyitotta meg magyar és úri szabóságát, mellyel elsőrendű munkáiért kitüntetést nyert. 1913-ban vette feleségül Török Júliát. Oskovics József, kalapos m., Klauzál u. 9. Régi érdemes mester, akinek munkáját arany oklevéllel tüntették ki; 40 éves jubileuma alkalmával a szegedi kér. és iparkamara elismerő oklevéllel adózott személyének. 1856-ban Hmvhelyen született, 1874-berr szabadult fel szülővárosában és mint segéd beutazta Délmagyar- országot. 1880-ban önálló lett és üzemében mindenféle kalapot készít, spe- ciálitása a juhászkalap készítése. Neje: Moritz Anna. Oskovics Károly, kalapos m. Kinizsi u. 21. Atyjánál 1919-ben szabadult fel és mint segéd is édesatyjánál dolgozott, akinek üzletét 1927-ben átvette. 1898- ban született Hmvhelyen. A mestervizsg. bizottságnak tagja. 1915-ben bevonult és a román, orosz és olasz frontokon harcolt mint altiszt, egyszer megsebesült. Kitüntetései: K. ez., br. v. é. K. cs.-k. Neje: Kun Anna. Oskovics László, kalapos m., Klauzál u. 9. Édes apja vezette be szakmájába s szabadította fel 1919-ben. 1901-ben Hmvhelyen született. Mint segéd Budapesten fejlesztette szakismereteit. Iparát 1923-ban váltotta ki. Munkáját a helyi kiállításon arany oklevéllel tüntették ki. Az Ipt.-nek előljárósági tagja volt, ma annak zászlósa. Az Ip. Dalárdának és a Munkás T. E.-nek szintén zászlósa. Neje: Banga Mária. Oskovics Pál, kalapos m., Deák tér 4. Szegeden született 1904-ben, Hmvhelyen szabadult fel 1918-ban. Budapesten praktizált és 1926-ban megkezdte mint önálló mester működését Békéscsabán, ott a békéscsabai kiállításon 1927-ben kitüntették. 1928-ban alapította Hmvhelyen üzemét. Szakoszt.-i jegyző. Neje: Csorba Mária. Oskovics Sándor, kalapos m., Kutasi út 17. ifj. Paksy Bálint, hentesmester, Vörösmarty u. 34. Paksi Bálint, tálas mester, Vörösmarty u. 43. Szül. 1879-ben Hmvhelyen, szab. atyja műhelyében 1895-ben. Békéscsabán és Nagyváradon működött mint segéd. 1904-ben önállósította magát és már ugyanebben az évben elismerő oklevelet nyert. 1 segéddel dolgozik. Az Ipt. szak- oszt.-nak vál. tagja. Igazg. tagja a szövetkezetnek és az Olvasó körnek. A világháborúban az olasz fronton teljesített szolgálatot. Felesége Szappanos Julia. Paksy István, műszerész, Kinizsi u. 20. Paksi János, papucsos m., Püspök ú. 21 Paksi Sándor, tálasmester, Makói u. 66. Szül. 1873-ban Hmvhelyen, szab. atyja műhelyében 1889-ben. Mint tanonc dicsérő oklevelet nyert. Már nagyatyja is ugyanezt az ipart folytatta. Műhelyét 1906-ban alapította. 1 segédet foglalkoztat. Az Ipt. tanoncvizsg. biz. tagja. A háborúban az orosz fronton harcolt. Kit.: K. cs.-k. Felesége Böde Jusztina. Sándor fia, aki szintén atyja üzemében szabadult fel, vezeti most a műhelyt. Pál József Palócz Pál Pál József, kovács és géplakatos, Vásárhelykutas. 1921-ben saját erejéből alapította műhelyét. Praktizált Temes- várott, Budapesten. 1903-ban felszabadult Hmvhelyen, ahol 1887-ben született. 1914-ben bevonult. Harcolt a montenegrói és olasz frontokon. Neje: Varga Jusztina. Palásti Sándor, sütő m., Révai u. 34. 1888-ban született Törökbecsén, kitanulta szakmáját ugyanitt 1915-ben, öt évig praktizált. 1910-ben bevonult a haditengerészethez, ahol 1918-ig maradt mint altiszt. 1922-ben megnyitotta üzemét. A vizsg. bizottság tagja. Neje: Albert Lidia. Palócz Pál, kályhásmester, Klauzál u. 157. Szül. 1878-ban Hmvhelyen, szab. ugyanitt 1896-ban. Zsolnán mint elő- munkás, Zomborban 10 évig mint munkavezető és Budapesten 2 évig mint szerelő működött. Műhelyét 1927-ben alapította. A világháborút végigküzdötte, Lembergnél megsebesült. 1901-ben nősült, felesége Nagy I. Rozália. Papp Ferenc, cipész m., Kisfaludy u. 5.