A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
150 ten dolgozott. 1896—98-ban Budapesten volt üzlete, majd Kassán. Jelenlegi szalonját 1918-ban alapította. 1896-ban feleségül vette Pesten Gavalevits Matildot, akitől 3 gyermeke született. Nejének elhalálozása után újból nősült Kassán 1910- ben, nőül vevén Bella Terézt. Nagy Sándor, vendéglős, Szt. István ú. 73. Szül. 1898-ban Hmvhelyen. A pincérszakmát tanulta ki, dolgozott Hmvhelyen és Budapesten. Vendéglőjét 1929- ben nyitotta meg. Az ip. dalárda tagja. A nemzeti hadseregben szolgált. Neje: Fáry Jusztina. Nagy György Imre Nagy Sándor Nagy Sándor, épület- és műlakatos, Született 1878-ban Hódmezővásárhelyen, felszab. 1896-ban ugyanott. Az ország nagyobb városain kívül 5 évet Berlinben Nagy Sándor és Párizsban töltött mint segéd. 1911- ben önállósította magát. Részt vett többek között a városi strandfürdő és a városi bérház felszerelésében. Szolgált a világháborúban és a nemzeti hadseregben. Neje: Horváth Éva. Sándor fia, aki elvégezte a fémipari szakiskolát, jelenleg atyja műhelyében dolgozik. Nagy Sándor, kosárfonó mester. Szentesi u. 126. Nagy Zsigmond, csizmadia. Lévay u. 27a. Mesterségét kitanulta édesapjánál, aki 1903-ban szabadította fel. Buzgá tagja az iparostársadalomnak, aki eddig* 4 tanoncot szabadított. Ipartestületi elül- járó, szakoszt. jegyző. Több más egyesületnek részben alapító, részben rendes tagja. Szül. 1887-ben Hmvhelyen és önálló 1918 óta. 1914-ben katona lett. Harcolt az orosz és olasz frontokon. Leszerelt mint altiszt 1918-ban. Kit.: Vasker., Ez. kér., K. cs. k. Nagy Benkő István, csizmadia, Rárosi u. 50. Szül. 1884-ben Hm^ielyen, ott is szabadult fel 1902-ben. Dolgozott Szegeden, Orosházán elsőrangú mestereknél 1907-ben önálló lett. Az ip. egyl. örökös, a szakoszt. vál. tagja. Ifjúsági gondnok, tanoncvizsg, biz. tagja. Több ütközetben résztvett az orosz és olasz frontokon. Kit.: K. cs.-.k. Neje: Szabó Julianna. Nagy György Bálint, fodrász. Klauzál u. 68. Kolozsvárott, Szegváron dolgozott mint segéd, miután 1896-ban felszabadult Hmvhelyen, ahol 1880-ban született. Férfifodrász szalonját 1902-ben nyitotta meg. A szakosztálynak 8 éven át volt vál. tagja. 1915-ben lett katona, az orosz fronton szolgált, hol négyszer sebesült meg. 33 hónapig volt orosz hadifogságban. Neje: Oláh Zsófia. Nagy György Imre, cipész. Damjanich u. 2. 1918-ban alapította üzemét. Iparát helyben tanulta ki. 1904-ben szabadult fel, azután dolgozott Budapesten, Orosházán, Aradon. Szül. 1887-ben Hmvhelyen. 1914—18 között katonai szolgálatot teljesített. Nagy György János, szabó. Kard u. 5. Iparát elsajátítandó, tanulmányutat tett Ausztriába, Hohenemsben 7 évig dolgozott, majd Németországban Badenben és Konstanzban dolgozva, Svájcban és Zürichben töltve munkaidejét. Budapesten 1913-ban szabászati tanfolyamot végzett. 1900-ban szabadult fel Hmvhelyen, ahol 1883-ban született. 1913-ban alapította meg szabóságát. 1915—16-ban mint katona szolgálta a hazát. Neje: Fluger Zsófia. Négyesy Lajos, sütő. Klauzál u. 29a. Szül. 1892-ben Szentesen. Kezdetben kereskedő volt, azután lépett át a sütőpályára, ahol 1920-ban szabadult fel. 1920- ban vette át sütőüzletét, amelyet 30 évvel azelőtt alapítottak. Géperőre berendezett üzemében 4 segéddel dolgozik 1925-ben munkáját a helyi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Specialitása a zsemlemorzsa. Ipt. elüljáró, szakoszt. elnök és törvényhat. biz. tag. 15 hónapi frontszolgálat után, 1918-ban leszerelt.
