A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
144 óta alelnöke, a tanonc és mestervizsg. biz. és a Szövetk. igazg. tagja. A világháborúban 1915-től kezdve vett részt. Neje: Rácz Jusztinia. Matók János, géplakatos. Gyulai u. 1. Szül. 1885-ben Hmvhelyen, felszab. 1901- ben ugyanott. Hosszabb ideig működött mint segéd Aradon, Budapesten (a Besz- kárt-nál) és Nagyváradon. Műhelyét 1919-ben nyitotta meg. Kazánok készítésével, mérlegek javításával és más szakmába vágó munkákkal foglalkozik. Üzeme motorikus erőre van berendezve. A cséplőgéptulajdonosok elnöke. Neje: Pető Júlia. Matók János Matók Pál Matók Pál, ács. Kölcsey u. 45. Régi iparos család tagja, aki 1892-ben Hmvhelyen szül. és ugyanott szabadult is fel 1910-ben. Mint segéd dolgozott azután Magyarország több helyén és 13 évi praktizálás után, 1923-ban önállósította magát és ma egyike a vezető mestereknek. Neje: Kérdő Jusztina. Matók Imre, kőmívesmester, Csomor- kányi u. 9a. 1883-ban szül. Hmvhelyen és 1889-ben szabadult fel ugyanott. 1907- ig több országos hírű építő cégnél volt alkalmazva mint vezető ember. 1907-ben önálló lett és több szép alkotással gazdagította a várost és környékét. Az iparostársadalomban jelentős helyet tölt be, szakosz. elnök. 1914—18-ig katona volt, harcolva az orosz fronton, ahol egyszer meg is sebesült, majd orosz fogságba esett, ahol négy évet töltött el. Neje: D. Nagy Mária. Megán József, vendéglős. Makói u. 77. Szül. Hmvhelyen 1886-ban. Eredetileg a kádármesterséget tanulta ki és mint ilyen 1902-ben szabadult fel Hmvhelyen. Iparát két évtizeden át mint segéd folytatva, önálló lett, de négy év után felhagyva iparát, 1926-ban vendéglőt nyitott. 1915-ben az olasz fronton küzdött, ahol 1916-ban megsebesült. Neje: Orsós Mária. Mellis István, vendéglős és kereskedő. Szentesi út 128. Szül. 1886-ban Hmvhelyen. Kezdetben kereskedő volt. 1901-ben szabadult fel szülővárosában. 8 évig praktizált Szeged, Kecskemét, Szombathely nagyobb üzleteiben. 1909-ben megalapította üzletét saját házában. A magyar árucikkek propagálásáért elismerő oklevelet nyert. Vendéglői jogát 1915- ben kapta meg. Neje: Augerbauer Margit. Mezei Istvánná, női szabó. Zrínyi u. 45. szám. Ménesi Márton, csizmadia mester. Veres u. 6. Szül. 1900-ban Hmvhelyen, felszab. 1918-ban ugyanott. 1925-ben saját házában önállósította magát. Egy segéddel dolgozik. Neje: Kalmár Emilia. Mészáros Sándor, papucsos. Száraz u. 8. szám. Mihálka Gyula, cipész. Szegedi út 7a. Elismert mester, akit az 1925-iki iparkiállításon dicsérő oklevéllel tüntettek ki. 1921-ben alapította üzemét. Született 1884-ben Orosházán, ott is szabadult fel 1901-ben. Dolgozott még Amerikában is,, ahová 1906-ban utazott ki. Szakoszt. tagja. 1914-ben bevonult. Harcolt az orosz, szerb, olasz és román frontokon. Több ütközetben vett részt és kétszer megsebesült. 1918-ban szerelt le. Neje: Császtvay Ida. Mihálka Gyula Mihály József, szabó. Hódi Pál u. 6. Szül. Orosházán 1903-ban. Iparát Hmvhelyen tanulta ki, 1921-ben szabadult fel. Praktizált Budapesten. 1929-ben önállósította magát. Régi iparoscsalád sarja. Mihály Pál, szűcs. Oldalkosár u. 171a. Szakmájába vágó minden munkát készít. Üzemét 1922-ben alapította. Szakmáját édesapjánál tanulta ki, aki 1918-ban szabadította fel. Szül. 1900-ban Hmvhelyen. Munkáit az 1925-iki iparkiállításon
