A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
142 •évek után 1899-ben önállósította magát. Neje: Török Rozália. Lévai Zoltán, géplakatos és gépkeresk. Kaszab u. 2. Szül. 1889-ben Hmvhelyen, ugyanitt végezte középiskoláit. Több cégnél működött mint tisztviselő, amíg 1920- han át nem vette az 1904-ben L. Simon által alapított gépkereskedést. A világháborúban kezdettől fogva az összeomlásig részt vett. 1922-ben feleségül vette Kalmancsi Sárit. Líbor József, kép. kőmíves mester és építési vállalkozó. Wlassics u. 12. Az Ipt.-nek 18 évig yolt elülj, tagja. Szakoszt. tagja. Az Építőip. Egyesületének '8 évig volt alelnöke. Az építőiparos társadalom buzgó tagja, aki 1902-ben megszerezve oklevelét, önállósította magát. Foglalkozik tervezéssel, építkezésekkel önállóan és óvodákat, iskolákat, templomokat, ipartelepeket és gazdasági épületeket épített. 1893-ban szabadult fel Hódmezővásárhelyen és mint segéd dolgozott Szegeden, Szentesen, Makón és Erdélyben. 1877-ben Hmvhelyen született. 39 havi frontszolgálat után 1918-ban szerelt le. Kit.: Kis ez. é., K. cs. k. Neje: Koncz Mária, akinek szintén önálló kézimunka ipara van. Lindenfeld Emil, bádogos és vízvezeték szerelő m., Kinizsi u. 21. Szül. 1882- ben Érmihályfalván, fölszab. ugyanott 1900-ban. Nagyvárad, Budapest, Győr és Pécs üzemeiben töltötte segédéveit. 1907- ben mint társascég önállósította magát. 1911 óta egyedül vezeti üzemét. 1915-ben hevonult és a világháborúban végig résztvett. Kit.: kétszer II. o. ez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k. Egyszer megsebesült. 1904-ben feleségül vette Erdei Esztert. Lóki Lajos, épület és bútorasztalos. Búvár u. 52. 1891-ben Hmvhelyen született és 1908-ban szabadult fel ugyanott. Hat évi praktizálás után, 1914-ben önálló lett. 1914-ben bevonult és az orosz fronton szolgált. Neje: Hajma Borbála. Lökös János, cipész. Hajnal u. 4. Szül. 1861-ben Hmvhelyen, felszab. 1880-ban ugyanott. 1925-ben önálló lett. Lukács Nagy József, kőmíves. Búvár ti. 24. Félszázaddal ezelőtt, 1879-ben szabadult fel Hmvhelyen. Szül. 1863-ban ugyanott. Praktizált Budapesten és Nyíregyházán. 1901-ben képesítő oklevelet szerzett Szegeden és még azon évben •önállósította magát. Neje: Fésűs Nagy Julianna. Lusztig Dezső, bor-, sör- és pálinka nagykereskedő. Nap u. 9. Pályáját 1908- ban kezdte. Szül. Kiskunmajsán 1884ben. 1915-ben bevonult és 1918-ban szerelt le. Neje:"Fináli Boriska. Macsánszky Sámuel, csizmadia. Dr. Soós István u. 66. Lusztig Dezső Maczelka Ferenc, úri szabó. Károlyi u. _ 5a. Saját maga alapította 1919-ben úri szabóságát. Megelőzőleg 7 évig dolgozott, mint segéd Nagyváradon és Orosházán. 1912-ben szabadult fel Hódmezővásárhelyen, ahol 1894-ben született. Az Ip. ifj. egyesület alelnöke. 1915- től 1918-ig katona volt. Neje: Halla Rozália. Maczelka János, úri szabó, Damjanich u. 29. szám. Maczelka Pál, asztalos mester. Szentesi u. 54. Szül. 1895-ben Hmvhelyen, felszab. ugyanott 1914-ben. 1923-ban nyitotta meg épület- és bútorasztalos műhelyét. Egy tanonccal dolgozik. A világháborúban 1915-től fogva harcolt. Neje: Csengery Lidia. Magyar József, darálómalom tulajdonos. Jókai u. 38. Szül. 1898-ban Ikerváron, felszab. mint géplakatos 1908-ban Orosházán. A malomszerelő szakmát Budapesten sajátította el. 1927-ben vette át kukorica- és árpadaráló malmát. Megszerezte az összes gépkezelői képesítést és gépkocsivezető vizsgát tett. Malma hajtóerejét egy 10 lóerős motor szolgáltatja. A világháborúban kétszer súlyosan megsebesült. Magyar Sándor, kép. kőmíves. Damjanich u. 59. Szegeden 1926-ban szerezte meg képesítő oklevelét. 1927-ben önállósította magát. 1909-ben szabadult fel Hmvhelyen. Éveken át praktizált, főleg Erdély nagyobb városaiban. Tervezéssel és építkezéssel egyaránt foglalkozik. 1892-ben szül. Hmvhelyen. 42 hónapi frontszolgálat után 1918-ban leszerelt, miután a Nagy e. v. é., kis ez. v. é., bronz v. é. és a K. cs. k.-el lett kitüntetve. Neje: Vékony Lidia.
