A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
79 kétféle munkabért össze kell vonni és a heti adóskála szerint kell az adótételt megállapítani. Ha valamely munkás a hetenként pénzben fizetett munkabéren felül bizonyos időközökben (pl. három naponként, hetenként, havonként) élelmiszereket vagy tüzelőanyagot is kap, akkor a természetbeni járandóságok egy hétre eső mennyiségének helyi forgalmi értékét hozzá kell adni a pénzben kifizetett hetibérhez és az együttes összeg után a heti munkabérre vonatkozó adóskála szerint kell az adótételt megállapítani. Ha a heti vagy havi illetmények több hétre, illetőleg több hónapra együttesen fizettetnek ki, az adót az egy hétre, illetőleg egy hónapra eső illetmény után járó adótétel megfelelő sorozata szerint kell kiszámítani és levonni. Ezt a rendelkezést olyan esetekben kell alkalmazni, amikor az illetmény szabály vagy megállapodás szerint heti vagy havi részletekben esedékes, azt azonban bármilyen okból egyszerre hosszabb időtartamra fizetik ki. A végkielégítések és nyugdíj megváltások az adótétel alkalmazása szempontjából szintén havi összegekre bontandók fel, kiszámítva azt, hogy a kifizetett összeg hányszorosa annak a havi illetménynek, amely az illető alkalmazottat, vagy nyugdíjast legutoljára megillette és ezen összeg után kell az adót megállapítani. Viszont, ha a havi illetmények félhavonként fizettetnek ki, az egy hóra eső illetmény után járó adótétel szerint kiszámított adóösszegnek felét kell levonni. Ha valakinek heti vagy havi illetménye nincs, hanem összes illetményeit, havi részleteknél hosszabb időközökben kapja (negyedévenként, félévenként, évenként, stb.), az egyszerre kifizetett illetmény any- nyi részre osztandó fel, ahány hónap az illető időszakban foglaltatik és az adót az egy hónapra eső összegektől járó adótételek megfelelő többszörösével kell kiszámítani. Ha az adózónak a havonként vagy hetenként rendszeresen kifizetendő illetményein kívül olyan illetményei is vannak, amelyeket a fennálló szabályok vagy megállapodások alapján negyedévenként, félévenként, esetleg évenként kap meg (pl. lakáspénz, pótlékok, jutalék stb.), ezeket a járandóságokat a heti vagy havi illetményektől elkülönítve és úgy kell adó alá vonni, mintha az egyszerre kifizetett illetmény egy hóra eső külön illetmény volna. Ha pedig valamely hónapban két vagy esetleg több olyan külön illetmény válik esedékessé, amely külön illetmények egy hónapnál hosz- szabb időtartamra szólnak, akkor ezeket a külön illetményeket egymással össze kell vonni és pedig még akkor is, ha nem ugyanarra, hanem különböző időtartamra szólnak, például az egyik negyedévenként, a másik félévenként esedékes illetmény. A darabszámra dolgozóknál, nemkülönben az akkordmunkásoknál a havonként kifizetett összes illetményt egy hónapra járó illetménynek kell tekinteni s az adót a havi illetmények után járó adótételek szerint kell kiszámítani és levonni. Ha azonban a munkabér kifizetése hetenként vagy kéthetenként történik, a heti illetmények után járó adótételeket kell alkalmazni.
