A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

136

Özv. Kmetykó Gyuláné, vendéglős. Szabadság tér 58. Férje neves fodrász mester volt, aki 1900-ban italmérési jo^ got kapva, vendéglőt nyitott és azt 1925- ben történt haláláig vezette. Ettől kezdve az özvegy vezeti az üzletet. Családi neve Cseh Mária.

Kmetykó Sándor, vendéglős és szállodás, Szegedi u. 12. 1874-ben szül. Hmv- helyen. 1898-ben felszab. mint pincér. 10 évig dolgozott ebben a szakmában Budapesten, Aradon, Debrecenben. 1899-ben alapította vendéglőjét. Az Ipt.-nek előljá- rósági tagja és törvényhat. biz. tag.

Kmetykó Sándor üzlete

1915-ben bevonult és az olasz fronton teljesített szolgálatot. Leszerelt 1918-ban. Neje: Kovács Mária.

Kakovay Ferencné, szabó. Szerencse u. 18. szám.

Kakovay János, sütő. Rothermere u. 4. Szül. 1891-ben Hmvhelyen. Itt szabadult fel 1910-ben. Kilenc évig praktizált több vidéki nagyobb sütőmesternél. 1919 óta önálló mester. Kenyérsütéssel foglalkozik elsősorban. Az Ipt. és szakosztály tagja. Mozgósításkor bevonult és 1915- ben az oroszok foglya lett. A fogságból 1918-ban került haza. Neje: Tunyogi Julianna.

Koncz Béla, géplakatos, szerelő és javító. Zsoldos u. 11—13. Tel. 246. Szül. 1889-ben Hmvhelyen, felszab. ugyanott atyja műhelyében 1907-ben. Atyja, Koncz György műhelyét, amely már több mint 50 éve áll fenn, 1917-ben vette át. Öt segédet és 2 tanoncot foglalkoztat, a hajtóerőt 5 darab 9% lóerős elektromotor szolgáltatja. A világháborúban résztvett.

Koncz Mihály, úri és női fodrász. Károlyi u. 1.

Koncz Flórián, kőműves m., Jókai u. 32. Hmvhelyen született 1893-ban, ahol iparát kitanulva 1910-ben felszabadult. Több vidéki városban praktizált évek hosszú során át. 1925-ben nyert képesítést. 1926-ban önálló lett. Budapesten alvállalkozó és munkavezető. Neje: Cseri Rozália.

Koncz József, késes és műköszörűs, Ilka u. 1. 1870-ben született Hmvhelyen. Szegeden kitanulva iparát, 1888-ban felszabadult. Szakismereteinek gyarapítása után 1899-ben önállósította magát. Munkáját ipari kiállításokon többször kitüntették oklevéllel és arany éremmel. A mester és tanoncvizsg. biz. elnöke. Atyja szintén a késes ipart űzte. Neje: Csenki Piroska.

Koncz Pál Koncz József

Koncz Mihály, női és úri fodrász, Károlyi u. 3. Csanyteleken született 1900- ban és Csongrádon szabadult fel 1916- ban. Prágában, Budapesten stb. gyarapította szakismereteit. 7 évi munkálkodás után 1923-ban megalapította üzletét. Neje: Kovács Mária.

Koncz Pál, építő m. Hmvhelyen szül. 1866-ban. Ipariskoláit Szegeden 1888-ban végezte, dolgozott Budapesten s mint építésvezető több nagyobb építkezésen vett részt. 1892-ben lett önálló és 1925-ig folytatta iparát. Ezen idő alatt úgy Hmvhelyen, mint a környékbeli helységekben jelentékeny nagyobb építkezést végzett. 28 évig a hmvhelyi épító iparostanonciskolánál mint szakrajztanító működött. Kiváló munkájáért a szegedi kér. és iparkamara elismerő oklevéllel tüntette ki. Az immár 64 éves hmvhelyi Iparegyletnek 15 év óta elnöke. Az ipt. életében is tevékeny részt vett mindenkor és hosszabb ideig volt annak alelnöke. Neje: Szabó Jolán, néhai Szabó Mihály kiváló építőmesternek leánya.

vitéz Koncz Péter, építőmester, Szegedi u. 18. Tel.: 257. Szül. Hmvhelyen

1880-ban, középiskoláit ugyanitt végezte. A budapesti felsőépítőipariskola elvégzése után 1910-ben szerezte meg az építő- mesteri oklevelet. 1903-ban önállósította magát. Fontosabb építkezései: Szentesi megyei kórház, csongrádi apácazárda- templom és iskola, újkígyósi apácazárda, orosházi és szeghalmi járásbíróság, hód-