A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
134 Kétszer megsebesült. Kit.: I. és II. o. ez. v. é., br. v. é. és K. cs. k. Neje: Szűcs Júlia. Kincses Sándor, asztalos mester. Csáky u. 28. Szül. 1883-ban Bicskén, felszab. 1902-ben Budapesten. A fővárosban a Lingel-gyárban és szegedi nagy műhelyekben dolgozott mint segéd. 1910-ben nyitotta meg műhelyét. Része volt a városi strandfürdő és a gör. kath. templom munkálataiban. A világháborúban fogságba esett és hat és fél évig volt orosz hadifogságban. Neje: Matek Erzsébet. Kiss Bálint, cipész. Vásártér 225. Kiss Bálint, kőmíves, Szegedi u. 30. Szül. 1880-ban Hmvhelyen. Szülővárosában tanulta ki iparát 1898-ban. Erdélyben és Felsőmagyarországon dolgozott főleg. 1906-ban Szegeden képesítő oklevelet szerezve, önállóvá lett. 1915-ben háromhavi frontszolgálat után, mint sebesült rokkantat szabadságolták. Neje: Csánki Rozália. Kiss Ferenc Kiss István Kiss Ernő, asztalos. Rákosi Jenő u. 23. Szül. 1898-ban Hmvhelyen, ahol iparát is kitanulta. Felszabadulása után dolgozott Budapesten és a vidék nagyobb vállalatainál. Szülővárosában 1926-ban megnyitotta üzemét minden anyagi támogatás nélkül. 1916-ban katona lett, végigharcolta a háborút. Megfordult az orosz, román és olasz harctereken. Kit.: I. o. ez. v. é. br. v. é, K. cs. k. Tagja volt a nemzeti hadseregnek is 1920-ig. Neje: Varga Julianna. Kiss Ernő, férfi szabó. Nyizsnyai u. 6. szám. Kiss Ernő, ács. Damjanich u. 3. G. Kiss Ernő, csizmadia. Egressy u. 9. Szül. 1878-ban Hódmezővásárhelyen. Itt tanulta ki iparát is 1895-ben. 1907-ben önálló üzemét megnyitotta. 1915-ben bevonult és leszerelt 1918-ban. Neje: Gug- csó Mária. Kiss Ferenc, kőmíves. Kölcsey u. 37. Szül. 1873-ban Hmvhelyen, ahol 1889- ben szabadult fel. Több vidéki városban praktizált hosszú éveken keresztül, míg azután 1906-ban megalapította ma is fennálló üzemét. Az ország minden részében eddig 26 gyárkéményt készített. 1915—17-ig mint katona szolgálta hazáját. Kétszer sebesült meg és mint 60 százalékos rokkantat szabadságolták. Neje: Novák Zsófia. Kiss István, szabó. Soós István u. 49. Kiss István, hentes és mészáros mester. Csomorkányi u. 57. Szül. 1906-ban Hmvhelyen felszab. 1922-ben. Szakmáját mint segéd, Sarkadon, Gyulán és Budapesten gyakorolta. 1927-ben önállósította magát, egy segédet és egy tanon- cot foglalkoztat. Neje: Héder Ida. Kiss István, borbély és fodrász mester. János u. Kiss István, fodrász. Teleky u. 9a. Battonyán szül. 1902-ben, ahol iparát is kitanulta 1918-ban. Ismereteit gyarapítva, 9 évig dolgozott mint segéd Csa- nád és Csongrád vármegyékben. Üzemét saját maga alapította 1927-ben. Neje: Török Lidia. Kiss János, cipész, Éva u. 9a. Szegeden szül. 1867-ben. Iparát Hmvhelyen sajátította el és felszab. 1885-ben. Dolgozott Nagykörösön, Zsombolyán és Szegeden. Minden szakmabeli munkát vállal 1890- ben alapított üzemében. A szakosztály volt pénztámoka. 1916—18-ig az orosz, fronton teljesített szolgálatot. Neje: Huszár Erzsébet. Kiss János, asztalos. Bethlen u. 3. Szül. 1899-ben Hmvhelyen. Iparát 1918- ban tanulta ki szülővárosában. Kilenc évig praktizált Szegeden, Orosházán és más helyeken. A tekintélyes, régi iparos családból származó K. J. épületasztalos- sággal és fehér bútorok készítésével foglalkozó üzemét 1917-ben alapította. 1917- től 1918-ig a román és orosz frontokon küzdött. 1921—23 között pedig a nemzeti hadseregnek volt tagja. Neje: Búzás Mária. Kiss József, ács. Szent László u. 12. 1885-ben született Hmvhelyen, ahol iparát is tanulta. 1904-ben szabadult fel. Sokáig dolgozott Erdélyben, ismereteit gyarapítva. 1914-ben Szegeden képesítő oklevelet szerzett, azután önállósította magát. Az Ácsmesterek Orsz. Szöv.-nek tagja. 1915-ben bevonult. 5 havi front- szolgálat után az oroszok elfogták. Több mint négy évig volt orosz hadifogságban. 1920-ban került haza. Neje: Kóti Julianna. Kiss Józsefné, Kóti Julianna, női szabó. Szent László u. 12. 1925 óta folytatja iparát, főleg felső ruhák készítésével foglalkozik. 1912-ben ment férjhez.
