A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

János Ferenc, cipész mester. Galamb u. 1. Szül. 1897-ben Hmvhelyen, felszab.

1914-ben. Még mint tanonc díszoklevelet nyert szép munkájáért. 1929-ben alapította meg önálló műhelyét. Végiküzdötte a világháborút és K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. 1921-ben feleségül vette Szalay Máriát.

Jäger Sándorné, Mérges Lidia, sütödetulajdonos. Dáni u. 35. Szül. 1874-ben Hmvhelyen. 1929-ben szakvizsgálatot tett, de iparát már 1923 óta űzi.

Jelencsik Imre Jelencsik Sándor

Jelencsik Imre, csizmadia. Hold u. 9. Hmvhely városnak szülöttje (1863), ahol iparát is kitanulta 1880-ban. Megfordult Aradon és más vidéki városokban. Ismereteinek megnövekedése után 1889-ben lett önálló. Kiváló munkájáért többször kapott díjat: 1910-ben és 1911-ben. A társadalmi mozgalmakból mindig kivette részét. A méhészegyesületnek sokáig volt alelnöke, könyvtámoka. A csizmadia iparos szakoszt. vál. tagja. Neje: Lengey Mária.

Jelencsik Lajos, cipész, Pacsirta u. 15. Hmvhelyen szül. 1906-ban, ahol iparát is kitanulta 1924-ben. Dolgozott Szegeden és Budapesten, nagyobb műhelyekben, de cipőgyárakban is. így iparának minden ágában kiképezve magát, 1929-ben megalapította önálló üzemét.

Jelencsik Sándor, lakatos mester és mérleg készítő. Szent László ú. 49. Szül. 1897-ben Hmvhelyen, felszab. 1914-ben Szegeden. 1924-ben saját erejéből önállósította magát. Az Ipt. szakoszt.-nak 3 évig jegyzője volt. A világháborúban résztvett, megsebesült, majd orosz fogságba került. Neje: Vetrő Mária.

Juhász Ernő', borbély és fodrász. Rácz- kevi u. 54. 1885-ben szül. Hmvhelyen, ahol fel is szabadult 1904-ben. Több vidéki városban praktizált és 1909-ben megnyitotta fodrász szalonját. Az Ipt. életében tevékenyen működik közre. A szakoszt. vigalmi biz.-nak elnöke, háznagya, jegyzője és a mestervizsg. biz. tagja. Rövid megszakításokkal katona

volt 1914-től 1918-ig. Kit.: II. o. ez. é., jubileumi emlékérem. Neje: Kis Pál Jusztina.

Juhász Lajos, asztalos, Szent István u. 16. szám.

Juhász Sándor, úri szabó. Rónai u. 2. Hmvhelyi születésű (1881). Szülővárosában tanulta ki iparát is 1898-ban, de ismeretei gyarapítása végett beutazta az országot. Dolgozott Budapest, Nagyvárad, Brassó, Kolozsvár stb. legelső mestereinél. 1924-ben önálló lett és átvette Tóth Józsefnek félszázaddal ezelőtt alapított üzletét. A háború alatt 30 hónapig küzdött a fronton, ahol egyszer megsebesült. Kit.: II. ez. é., K. cs. k., Német vaskereszt. Neje: Szabó Mária.

Joszt Béla, műbútor asztalos, Árpád út 21. szám.

Juhász János, képesített kőmíves mester, Rákóczi u. 38. szám.

Juhász Károly, képesített kőmíves mester. Jókai u. 98a.

Juhász Sándor, tálas. Rákóczi u. 64a.

Juhász Nagy Flórián, vendéglős. Szentesi u. 84. 1928-ban nyitotta meg vendéglőjét, de megelőzőleg már 5 évig vezette az üzletet a régi tulajdonos megbízásából. 1914-ben, a háború kitörésekor bevonult és 1915-ben Przesyml feladásánál orosz hadifogságba került, ahol 3 évet töltött el. Az összeomlásig azután idehaza is katona volt. 1890-ben született Hmvhelyen. Neje: Dávidházi Rozália.

Juhász Nagy József, papucsos. Soós István u. 80. Régi vásárhelyi család sarja, aki született 1883-ban Hmvhelyen, ahol

1901-ben szabadították fel. Mint segéd az Alföld nagyobb városaiban dolgozott. Majd hazajőve, 1910-ben önállósította magát. Munkájáért 1904-ben ezüst érmet kapott. 1915-ben szólították fegyverbe, az orosz frontra került, ahol 1916-ban elfogták. 1918-ban került haza Oroszor- országból. Neje: Rácz Lidia.

Juhász Nagy Pál, géplakatos, Vásárhelykutas.

Kabódi Zoltán, asztalos. Vásárhelykutas. A biharmegyei Fugyivásárhelyen szül. 1903-ban és iparát Orosházán tanulta ki (1923). Dolgozott mint segéd Békéscsaba, Makó és Békés jobb mestereinél. Öt évi praktizálás után 1928-ban önállósította magát. Foglalkozik épület- és bútorasztalossággal. Egzisztenciáját saját erejéből teremtette meg. Neje: Tóth Katalin.

Kádár Imre, csizmadia. Tavasz u. 4. Hmvhelyen szül. 1894-ben, ahol 1909-ben szabadult fel. 12 évig praktizált Szegeden, Szentesen stb. és 1921-ben azután megalapította üzemét. 1914-ben, a háború