A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
125 cot foglalkoztat. Üzeme villanyerőre van berehdezve. Számos kiállításon nyert kitüntetést. Az iparosság szelemi és társadalmi életében tevékeny részt vesz. 1911- ben hosszabb külföldi tanulmányúton gyűjtött tapasztalatokat. Négy gyermeke van. Dezső fia a világháborúban életét vesztette. Gulyás István, papucskészítő mester. Bálint u. 8a. Szül. 1896-ban Hmvhelyen, felszab. 1911-ben ugyanott. Segédéveit Csongrádon, Tótkomlóson és Szabadkán töltötte. 1922-ben lett önálló. Mint ta- nonc több kitüntetést nyert. A világháborút végigküzdötte. Két ízben megsebesült. Kit.: Kétszer br. v. é. és K. cs. k. Neje: Tóth Julianna. Gulyás István, ácsmester. Szent István u. 66. Szül. 1892-ben Hmvhelyen, szab. 1909-ben ugyanott. Mint segéd Erdély városaiban dolgozott. 1920-ban Szegeden képesítő oklevelet szerzett és még abban az évben önállósította magát. 1914— 1918-ig szolgálta mint katona a hazát. Kit.: Kis ez. é., Br. v. é., K. cs. k. és Vaskereszt. Neje: Varga Rozália. Gulyás Jánosné, Lénárth Lidia, pék. Klauzál u. 145. 1926-ban szakvizsgálatot tett és utána önálló üzemet nyitott. Férjének vegyeskereskedése van. Ifj Gulyás János, kőmíves. Észak u. 22. Szül. 1897-ben Hmvhelyen, felszab. 1913-ban ugyanott. Szegeden 1924-ben szerezte meg képesítését. 1925-ben lett önálló mester. 1918-ig a fronton volt. 13 havi frontszolgálata közben kétszer sebesült. Kit.: Br. v. é. Neje: Kajnok Erzsébet. Vitéz Gulyás József, a Concordia köt- szövő üzem tulajdonosa. Andrássy út 25. Szül. 1892-ben Hmvhelyen, félsz. 1908- ban ugyanott. Szaktudását fejlesztette Budapesten és Bécsben. 1903-ban alapította Mahler Józseffel együtt vállalatát. A szerb, orosz és olasz frontokon küzdött és háromszor megsebesült. Kitűnt.: Br. v. é, II. o. ez. é., I. o. ez. é. kétszer, K. cs. k., Seb. é. 1923-ban vitézzé avatták. Neje: Nacsa Rozália. Gulyás Mihály, kőműves m. Rákosi út 70. Született 1890-ben Hódmezővásárhelyen, felszabadult 1907-ben ugyanott. 1919-ben nyert képesítést. 1921 óta önálló. 1904-ben ezüst éremmel tüntették ki munkáját. Az orosz, román és olasz fronton küzdött. Leszerelt 1918-ban. Kitüntetése: Vaskereszt. Neje: Laszkó Amália. Gulyás Sándor, szabó m., Pálffy u. 44. Született 1874-ben Kiskunfélegyházán, felszabadult ugyanott 1897-ben. Dolgozott több vidéki városban. 1905-ben önálló lett Félegyházán, 1911-ben pedig Hódmezővásárhelyre helyezte át üzemét. 1914—17-ig volt katona. Neje: Papp Zsófia. Gyaponyi Ernő, ács m. Lindenfeld telep. Gyarai István, csizmadia m., Vasút u. 34. Gyó'ri Gyula, kereskedő és vendéglős, Rákosi út 16. Született 1887-ben Nagyszalontán, felszabadult 1903-ban mint kereskedő. Dolgozott Budapesten, Békésgyulán, Orosházán, Szászvároson. Üzemét 1914-ben alapította, italmérési joga 1922 óta van. Haditengerészetnél szolgált 1914—18-ig. Kitüntetései: Br. v. é., II. o. ez. érem, K. cs.-k., Koronás érdemkereszt. Neje: Gaál Juliánná. Gyó'ri István, borbély- és fodrász m.„ Rákóczi u. 51. Szül. 1903-ban Hmvásár- helyen, ugyanitt szab. 1921-ben. Iparát mint segéd Kecskeméten és szülővárosában gyakorolta. 1929-ben önállósította magát. Hét évet töltött a nemzeti hadsereg szolgálatában. Hacsek Sándor Gyulai János, úri szabó m., Verbőczi u. 4. Született 1890-ben Nagyszalontán, felszabadult ugyanott 1907-ben. Dolgozott több vidéki nagyobb városban. 1922 óta önálló mester. Elismerő oklevelet kapott a helybeli kiállításon (1928). Az Ipt., tanoncvizsg. biz. tagja és a szakosztály vál. tagja. 37 havi frontszolgálat után 1918-ban leszerelt. Kitüntetései: Br. v. é., K. cs.-k. Neje: Tóth Margit. Ifj. Gyuricza Lajos, cipész m., Rákosi út. Született 1897-ben Hmvásárhelyen, felszabadult ugyanott 1914-ben. Dolgozott helyben és Budapesten. 1922 óta önálló. Helyi kiállításon (1925) díjat kapott. Harcolt az albán, román és olasz frontokon. Kitüntetései: K. cs.-k., br. v„ é., II..o. ezüst érem. Neje: Bereczky Lidia.
