A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
112 és az Északi Jegestenger ’környékén. Műhelyét 1924-ben alapította. Bereczky Pál, tálas mester. Széchenyi u. 5. Szül. 1864-ben Hmvhelyen, felszab. u. o. 1881-ben. Munkájáért 1896-ban el- ism. oklevelet,1892-ben bronzérmet nyert. 23 éve pénztámoka az Agyagipari Raktár Szöv.-nek. Az Ipt. volt elülj, tagja. A szakosztály elnöke. A városi törvényhat. póttagja. Neje Hegedűs Rozália. 2 fia résztvett a világháborúban. Bereczky Tamás, kőmíves. Kisfaludy u. 51a. Szül. 1878-ban Hmvhelyen, szab. 1896-ban. Dolgozott Budapesten és vidéken. 1905-ben önálló lett. 1908 óta képesített mester. 1915-ben behívták. Küzdött az albán és az olasz fronton. 1916- ban megsebesült. Neje: néhai Tóth Julianna. Bereczky János Biró Pál Berger Vilmos, villanyszerelő. And- rássy út 29. Berta Károly, ércnyomó, sajtoló gyár, Irányi u. 40 Szül. 1886-ban Kunszent- mártonban. Felszab. Szentesen 1902-ben. Dolgozott sokáig Budapesten a Schlick- gyárban. 1908-ban alapította üzemét, ahol jelenleg 6 segéddel dolgozik. Többször lett kitüntetve ipari kiállításokon arany és ezüst oklevelekkel. Szakoszt. elnök. Ipt. elüljáró. 1915-ben bevonult, de mint fegyvermestert felmentették. Neje: Nagy Anna. Bese József, tálas. Vörösmarty u. 21. Biber László, beltagja a Rostás József gépjavító üzemnek, Bercsényi u. 17. Tel. 3-26. Szül 1899-ben Budapesten. Ugyanitt végezte a felsőipariskola gépészeti szakosztályát. Több nagy üzemnél működött. 1922-ben önállósította magát. 1927-ben lépett Rostás Józseffel társasviszonyba. Az üzem főként gazdasági gépek, elektromotorok és autók javításával foglalkozik. Három elektromotor szolgál a szerszámgépek hajtására. Az Ipt. elülj, tagja. A világháborúban 1917-től végig résztvett. Neje: Bogyó Mária. Bihal Sándor, órásmester. Sárkány u_ 4. Szül 1901-ben Sándorfalván, felszab. 1916-ban Szentesen. Az ország nagyobb városaiban töltötte segédéveit, míg 1926- ban műhelyét meg nem nyitotta. Az Ipt. tagja és a H. M. T. E. titkára. 1926-ban nősült, neje: Rácz Eszter, aki szintén kitanulta az órásmesterséget. Binder Ferdinánd, kádár. Garay u. 9. Szül. 1880-ban Stószon, felszab. 1896-ban Hmvhelyen. Dolgozott több vidéki városban. 1903-ban önálló lett. Az Iparegyl. örökös tagja. Neje: néhai Kán Julianna. Binder Ferenc, kőmíves. Garay u. 9. Szül. Hmvhelyen 1904-ben, felszab. u. o. 1920-ban. 1923-ban képesítést szerzett és 1926-ban önállósította magát. Neje: Déry Ida. Bíró Árpád, címfestő, fényező és mázoló. Klauzál u. 42. Biró Imre, szabó, Zrínyi u. 118. Szül. 1866-ban Hmvhelyen, feszab. u. o. 1883- ban. Dolgozott Budapesten, Szegeden és más vidéki városokban. 1889-ben jönálló lett. Neje: Szendy Lidia. Bíró Pál, kőmíves. Tuhutum u. 25c. Szül. 1892-ben Hmvhelyen, félsz. u. o. 1908-ban. Mint segéd dolgozott Aradon,. Borszéken, Marosvásárhelyen és Budapesten. Iparát önállóan 1929 óta vezeti. A háború kitörésétől kezdve 1918-ig harcolt az orosz és az olasz frontokon. Neje: Németh Ilona. Blaskovics Gyula, vendéglős. Síp u. Szül. 1877-ben Hmvhelyen, felszab. 1893- ban u. o. Dolgozott Szegeden, Kecskeméten, Salgótarjánban. 1906 óta önálló. Harcolt az orosz, román és olasz frontokon. Neje: Zavara Mária. Blum Adolf, mészáros m. János tér 1. Szül. Vadkerten 1867-ben, felszab. 1879- ben. Üzletét 1897-ben alapította. Jelenleg egy segéddel dolgozik. Szabadulásának 46 éves évfordulója alkalmával a Keresk. és Ipark.-tól elismerő oklevelet kapott. Szerepet visz az Izr. Hitközség életében, tagja számos társadalmi egyesületnek. Felesége: Lipsitz Franciska. Fia, dr. Blum Lajos a háborúban szerzett betegségben 1925-ben elhunyt. Bockmüller Miklós, fodrász, Szent Antal u. 4 Bódai Ernő, fodrász, Klauzál u. 117a. Szül. 1890-ben Hmvhelyen, félsz. u. o. 1906-ban. Szaktudását fejlesztette Szegeden. 1912-ben nyitotta meg férfi fodrász termét. 1914-ben bevonult. Harcolt az orosz, román és olasz frontokon. Kit.: II o. ez. é., Br. v. é. K. csk. Neje: Sánta Jusztina.