A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
110 nek tagja. Vizsgázott gépkocsivezető. 1914—16-ig hadiszolgálatot teljesített. Neje: Doda Mária. Bán József, esztergályos mester, Vívó u. 2. Szül. 1886-ban Hmvhelyen, szab. u. o. 1900-ban. A fővárosban és nagyobb vidéki városokban működött, mint segéd. Műhelyét, amelyben főként játék- és díszmű munkát készít, 1911-ben alapította. 4 lóerős motor szolgáltatja üzemében a hajtóerőt. A jó és szép munkáért első osztályú kitüntetést nyert. A világháborúban kétszer megsebesült. Kitűnt.: II. o. e., br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Tóth Jusztinia. Bán Sándor, papucsos m., Hattyú u. 17. Szül. 1890-ben Hmvhelyen, felszabadult u. o. 1908-ban. Több vidéki gyárban és jobb ipari műhelyben gyarapította szaktudását és 1918-ban lett önálló mester. 1911-ben bronz éremmel lett kitüntetve a tótkomlósi ipari kiállításon. Tovább képezve magát, 1927-ben eredményesen tette le a csizmadia szakvizsgát. 1914- Ken bevonult. Harcolt az olasz fronton, hol megsebesült és mint 35%-os rokkantat szabadságolták. A rokkantság %-a azóta már lecsökkent. Kit.: Br. v. ■é., K. cs.-k. Neje: Vékony Jusztina, mindenben hűségesen kisegítő társa. Bánfi Istvánná, szül. Já'ksi Lidia, sütő. János u. 16. 1921 óta foglalkozik iparával és 1926-ban szakvizsgálatot tett. Férje: Bánfi István gazdálkodó. Bánfi Lajos, kőmíves. Holló u. lb. Szül. 1887-ben Hmvhelyen, félsz. u. o. 1903-ban. Több helyen praktizált és 1907- ben nyert képesítést. 1908 óta önálló. 1915—18. közötti években katona volt, Karcolt az orosz és az olasz frontokon. Kit.: Br. v. é., II. o ez. é. és K. csk. Neje: Kiss Julianna. Bánfi Mihály, fodrász. Galamb u. 1. Szül. 1887-ben Hmvhelyen, szab. u. o. 1892-ben. Kolozsvárott, Nagyváradon és Budapesten segédeskedett. 1903 óta önálló üzlete van. Úri és női fodrászattal foglalkozik. Harminc havi frontszolgálat után, 1918-ban szerelt le. Neje: Cseh Ludmilla. Bárkányi Imre, szobafestő és mázoló. Lánc u. 7. Szül. 1864-ben Szegeden, felszab. u. o. 1885-ben. Több nagyobb vidéki városban gyarapította szaktudását és 1896-ban megalapította üzemét. A festő szakoszt.-nak sokáig volt alelnöke és az Ipt.-nek elüljárósági tagja. Neje: Kecskeméti Mária. Báté Gyula, csizmadia m. Rekettye u. 20. Szül. 1896-ban Hmvhelyen, ugyanitt szabadult atyja műhelyében 1922-ben. Műhelyét 1924-ben nyitotta meg. Főként rendelt árut készít. Eddig három tanon- cot szabadított fel. Becsei István cipész, Bethlen u. 1. Szül. 1864-ben Hmvhelyen. 1890-ben alapította meg üzemét. Neje: Csepregi Zsuzsánna. Bécsi Imre, fodrász. Királyszék u. 1. Szül. 1990-ban Hmvhelyen. Félsz. 1916- ban u. o. Mint segéd dolgozott Szentesen, Szegeden. 1925 óta önálló. A szakoszt. vál. tagja. Neje: Simon Julianna. Beke József, darálómalom-tulajdonos, Gomba u. 16. Szül. Szegeden 1897-ben, Félsz. u. o. 1915-ben. Malmát 1927-ben alapította. Jelenleg 1 segéderővel dolgozik. A malom 15 lóerős elektromotorja egy pár követ hajt. A világháborúban 1916-tól kezdve vett részt. Neje: Szabó Róza. Beller Péter, esztergályos. Könyves u. 7. Szül. 1856-ban Hmvhelyen, felszab. 1874-ben Szegeden. Dolgozott Bécsben, Budapesten és több vidéki városban. Üzemét 1886-ban alapította meg. Ipari kiállításokon többször lett kitüntetve br. éremmel és oklevéllel. Neje: Kosztás Ilona. Özv. Beller Lajosné, szül. Kónya Júlia, kéményseprőmester. Bajza u. 19a. néhai Beller Lajos özv. Beller Lajosné Iparát, férje 1920-ban bekövetkezett halála óta örökjogon folytatja. Két segéddel dolgozik. Néhai férjével 1918-ban lépett házasságra. Bán Sándor Bán Sándorné
