A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

94 nek. Több társad, egyes, vezető tagja. Neje: Jónás Júlia. Dezső fia szintén a szakmában működik mint mester. Tóth Endre, borbély és fodrász m. Ká­rolyi u. 29. Szül. 1901-ben Rákospalotán, felszab. 1919-ben ugyanott. Segédévei alatt szülővárosában és Bpesten gyara­pította szaktudását, míg 1927-ben meg­nyitotta önálló műhelyét, melyben a bor­bély és fodrász szakba vágó összes mun­kákat végzi. 1 tanonccal dolgozik. Ipt. tag a rákospalotai Ip. Kör és a borbély és fodrász szakosztály jegyzője. Vál. tagja az Első Magy Nemeskanári Te­nyésztőknek. Neje: Hurcsik Leopoldina. Tóth Ferenc, bognár, Fóti út 26. Tóth György, mészáros és hentes m. Pozsonyi út 17. Szül. 1866-ban Rákospa­lotán, felszab 1883-ban ugyanott. Mint segéd Budapesten szerezte meg szak­mája gyakorlatát. Húsvágó székét 1889- ben alapította és idáig 27 inast szabadí­tott fel. Jelenleg 2 segéddel dolgozik. Az Ipt. és Kath. Kör tagja. Elnöke a hús­ipari szakosztálynak. 1896-ban nősült. Neje: Tauzer Ottilia. Tóth Kálmán Tóth János, oki. kőmíves m. Petőfi u. 16. (Saját ház.) Ősrégi iparoscsaládból származik. Szül 1894-ben Újpesten. 1917- ben elvégezte a budapesti Felső Építő­ipariskolát, ahol kiváló terveit elismerő oklevéllel tüntették ki. Gyakorlatát Bu­dapest, Arad, Újpest és Rákospalota neves építőmestereinél szerezte meg. Ön­álló üzemét 1919-ben alapította saját erejéből. Átlag 10—15 segéddel és 5 tanonccal dolgozik. Az aradi „Marta” repülőgépgyár összes vasbetonmunkáit ő építette, azonkívül Rákospalota és Új­pest számos szép villáját. Az Ipt. elüljá- rósági és a „Szabadság” dalkör alapító­tagja és pénztámoka. Az oki. Kőmíves Mesterek Orsz. Szöv. helyi csoportjának jegyzője. A világháborúban kétszer meg­sebesült. Kit.: Kis ez. v. é. és K. cs. k. Neje: Dombay Rozália. Tóth Kálmán, épület- és műlakatos m. Imre u. 57. (Saját ház.) Szül. 1886-ban Újpesten, felszab. 1906-ban ugyanott. Gyakorlatát Újpesten és a Ganz-Danu- bius gyárban szerezte meg előbb mint segéd, később mint művezető. Önálló műhelyét 1911-ben alapította saját erejé­ből. Több helybeli, budapesti és vidéki épület szakmunkáját végezte. 2 lóerős motorral felszerelt üzemében 1—2 segéd és ugyanannyi tanonc dolgozik. Az Ipt. vál. tagja és volt másodjegyzője. 11 éven át az Ip. Kör. titkára és ügyvezető elnöke volt. A világháború alatt a haditengeré­szetnél szolgált. Több kitüntetése van. Neje: Békeffy Berta. Tóth Kálmán, bútorasztalos m. Po- zsay u. 53. Szül. 1861-ben Rákospalotán, felszab. 1878-ban Újpesten. Segédéveit ugyanezen két helyen töltötte. Önálló üzemét 1883-ban alapította. Hat darab 3% lóerős motorral berendezett műhe­lyében 10 segéd és 3 tanuló segédleté­vel, főleg szállodai berendezéseket készít. Az 1913. évi Tavaszi Vásáron háló- és ebédlőbútorokkal vett részt. 1886-ban fe­leségül vette Manyák Zsófiát. Három fia szintén a szakmában dolgozik. ___ Tó th Lajos, cukrász m. Arany J. u. 31. Tóth Mihály, műbútorasztalos m. Dam­janich u. 64. (Saját ház.) Szül. 1888-ban Sáraba községben, felszab. 1907-ben Új­pesten. Újpesten és Rákospalotán műkö­dött mint segéd, műhelyének megnyitá­Tóth Mihály Tóth Pál sáig, 1921-ig. Üzemében 3 segédet és 4— 5 tanulót alkalmaz. 1928-ban a Budapesti Ipari Tárlaton és az őszi vásáron ebédlő bútorokat állított ki. 1927-ben ezüst és 1928-ban bronzéremmel és díszoklevéllel lett kitüntetve. Tagja a tanoncvizsg. bi­zottságnak. A világháborúban 8 havi frontszolgálat után ZVz évig volt orosz fogságban. Neje: Béres Tóth Margit. Tóth Pál, hentes és mészáros mester. Tompa Mihály u. 63. Szül. 1891-ben Bu­dapesten szab. 1911-ben Győrött. Szaktu­dását Bécsben, Budapesten és több vidéki városban gyarapította. 1919-ben önálló-

Next

/
Thumbnails
Contents