A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

9S

Siskó László, kőmíves m. Kassa u. 13.

Skoda György, úri és női cipész m. Eötvös u. 18. Szül. 1884-ben Bolhón, felszab. Nagyatádon 1901-ben. 11 évi segé- deskedés után 1912-ben saját erejéből lett önálló. Mesteri oklevele van a technológiáról. A tanoncvizsg. biz. tagja, aki az ipari érdekekért lelkesedik. A világháborúban 1914—15-ig állandóan frontszolgálaton volt. Neje: Sefcsik Kle- mentin.

Szklemár Rezső, szabómester, Rákospalota.

Soós Istvánná, női szabó m. Dessewffy ucca 77. szám.

Spitzer Ferenc, bútorasztalos mester. Eötvös ucca 113.

Ifj. Spitz József, hangszerkészítő m. Bocskay u. 106. Szül. 1900-ban Budapesten, felszab. 1918-ban ugyanott. Segédideje alatt szülővárosa és Pécs műhelyeiben gazdagította szakismereteit. Az 1928-ban alapított műhelyében mindenféle hangszer javítást végez. Uj hegedűket is készít. Elismert zongorahangoló. Neje: Stefánics Ilona.

ifj. Spitz József Spreiczer József

Spreiczer József, épületasztalos m. Az Ipt. elnöke. Eötvös u. 45. (Saját ház.) Szül. 1870-ben Csonoplya községben, felszab. 1886-ban Zomborban. Segédévei alatt megfordult Budapesten kívül Bécsben, Grácban és gazdag szaktudással felruházva, 1897-ben megalapította 19 lóerőre berendezett műhelyét, melyben 25—30 segédet és 4—5 tanulót foglalkoztat. A kenderesi kormányzói kastély ösz- szes asztalosmunkáit ő végezte. Az 1927. évi rákospalotai kiállításon aranyéremmel lett kitüntetve. Az Ipt.-nek 1906 óta elnöke. Tagja a Keresk. és Iparkamarának, városi képviselőtestületi tag stb. Neje: Wallner Antónia.

Stern Jenő, úri és női cipész m. Pázmány u. 88. Szül. 1887-ben Veszprémme- gyében, Jásd községben, felszab. 1914- ben Budapesten. A fővárosban eltöltött 14 évi segédeskedése után, 1928-ban nyitotta meg önálló műhelyét, melyben az

összes szakmába vágó munkák készülnek. A világháborút a fronton küzdötte végig. Kit.: Háromszor br. v. é.

Stockmaier József, kárpitos m. Pázmány u. és Horthy Miklós út sarok. Szül.. 1881-ben Regensburgban, felszab. 1897- ben Újpesten. Segédéveit Német- és Magyarország nagy városaiban töltötte. ÖnStockmaier József vitéz Sütő István

álló műhelyét 1914-ben nyitotta. A rákospalotai kiállításon elismerő oklevéllel tüntették ki szép munkáját. A világháborúban a német hadseregben harcolt. Neje: Havas Ilona.

Vitéz Sütő' István, bognár m. Horthy Miklós út 14. (Saját ház.) Tekintélyes iparoscsaládból származik. Szül. 1884-ben felszab. 1901-ben Veszprémben. Tíz éves segédideje alatt megfordult az ország nagyobb vá’rosahban. 1911-ben megnyitott üzemében a bognárságot és kocsigyártást folytatja. Műhelye 1 drb 2 lóerős motorral van felszerelve. 1 segéddel doK gozik. A budapesti Technológián dicsérő' oklevelet nyert. A világháborúban 30 hónapot a fronton töltött, négyszer sebesült meg. Kit.: Nagy és kis ez. v. é., kétszer br. v. é. és K. cs. k. 1925-ben vitézzé avatták. A hadviseltek és polgárok pártjának dísztagja. Neje: Szűcs Maria.

Sütő' Lajos, úri és női cipész m. Bocskay u. 17. Szül. 1897-ben Karcagon, felszab. 1920-ban ugyanott. Tapasztalatokban gazdag segédévek után, 1929-ben önállósította magát. Műhelyének specialitása a divatcipő és lovagló csizma. A világháborúban 3 évet a harctéren töltött. Kit.: Br. v. é. és K. cs. k. Neje: Gáspár Juliska.

Sütő' Rezső', fényképész. Arany János- u. 42. Szül. 1884-ben Sátoraljaújhelyen, felszab. 1900-ban ugyanott. A szakmabeli gyakorlatot Budapest, Bécs és München nagy. műtermeiben sajátította el. Elvégezte a festészeti akadémiát. Műtermét, amelyben fényképészettel és festészettel foglalkozik, 1910-ben nyitotta meg. A-világháborút mint önkéntes tizedes szolgálta végig az orosz fronton.