A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
Pozsár János, hentes és mészáros m. Horthy Miklós út 20. (Saját ház.) Szül. 1881-ben Párkányon, felszab. 1898-ban Dunaalmáson. A fővárosban és több vidéki városban szerezte meg segédi gyakorlatát és 1914-ben lett önálló. Műhelyében 1 inassal dolgozik. A világháborúban 15 havi frontszolgálat után orosz hadifogságba került, amelyből három év után szabadult meg. Neje: Ruth Teréz. Pozsár János Putz Gyula, borbély és fodrász mester. Dessewffy u. 160. Szül. Vácszent- lászlón 1900-ban, felszab. Nyitrán 1916- ban. Segédévei alatt megfordult az ország több városában. Az 1928-ban megnyitott műhelyét a modern követelményeknek megfelelően rendezte be. Szolgált a m. kir. folyamőrségnél. Rabnecz Károly, bútorasztalos mester. Tompa Mihály u. 54. (Saját ház.) Szül. 1887-ben Tass községben, felszab. 1902- ben Újpesten. Mint segéd Újpest és Budapest műhelyeiben, továbbá Szerbiában bővítette szaktudását. Műhelyét 1910-ben alapította saját erejéből. Üzemében 1 segéd és egy tanonc közreműködésével készülnek szép kivitelű asztalosmunkái. A tanoncvizsg. biz. tagja. A háborúban 8 hónapig teljesített frontszolgálatot, majd három és fél évig orosz fogságban sínylődött. Neje: Cseh Mária. Rausch Ferenc, épületasztalos mester. Szász Károly u. 14. (Saját ház.) 1883-ban szül. Csonoplya községben, felszab. 1900- ban Zomborban. Segédéveit Horvát-Szla- vónia-és Magyarország nagyobb városaiban töltötte. Önálló műhelyét 1911-ben alapította. Üzeme 26 lóerős villanymotorral és az összes szakgépekkel fel van szerelve. Állandóan 15 segéd és 2 tanonc dolgozik a keze alatt. Az Ipt. főpénztárosa, a tanoncvizsg. biz. tagja stb. 6 évig volt a városi képviselőtestületnek tagja, A világháborúban 5 havi front89 szolgálat után 4 évig volt orosz hadifogságban. 50 % -os hadirokkant. Több idegen nyelvet beszél. Neje: Bállá Karolin. Révész Zsigmond, kocsigyártó m. Hor^ thy Miklós út 105. Rottenbiler Rezső, géplakatos mester. Tompa Mihály u. 51. Szül. 1890-ben Budapesten ősrégi iparoscsaládból, felszab. 1905-ben ugyanott. Mint segéd 7 évig tartó tanulmányutat folytatott. Prága, Bécs, Grác és más nagy külföldi városokban. Majd itthon működött előbb mint segéd, később művezetői minőségben. Önálló műhelyét 1924-ben alapította, melyben autók, traktorok és gazdasági gépek szerelését végzi elsőrendű kivitelben. Egy általa feltalált újrendszerű borbélytámlára szabadalmat nyert. A világháborúban súlyosan megsebesült, 75%-os rokkant. Neje: Szőts Appolónia. Rozgonyi László, órás és ékszerész m. Dugonits u. 38. Rurik Jenő Sándor, cukrász m. Imre u. 12. Szül. 1891-ben Ipolyságban, felszab. 1907-ben Budapesten. Segédévei alatt a főváros és több vidéki város műhelyeiben gazdagította szaktudását. Önálló üzemét 1913-ban alapította, amelyben a szakba vágó cikkek és elsőrangú mézes sütemények készülnek. A világháborúban részt- vett. Sajtár Ignác, bútorasztalos m. Báthory u. 9. Salamon Manó, pék m. Csokonay u. 36. Salvetter Ferenc, sütő m., az özv. Balogh Lajosné cég tulajdonosa, Zápoly u. 79—81. (Saját ház.) Szül. 1882-ben Budapesten, Rákospalotán szab. 1923-ban, Salvetter Ferenc ugyanitt töltötte segédéveit. 1928-ban átvette a fenti céget, amely 1887-ben ala- píttatott. Motorral felszerelt üzemében 2 segédet foglalkoztat. A Magyar Hét kiállításán bronz érmet és elism. oklevelet nyert. Neje: Balogh Aranka. Saly Géza, hentes és mészáros mester. Rákóczi út 90. c
