A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója

73

1. pénztárkönyvet;

2. naplót, amely a pénztári tételek kivételével a vállalatnál előforduló összes üzleti eseményeket időrendi sorrendben tartalmazza ;

3. főkönyvet;

4. folyószámlakönyvet, amelybe az adózóval elszámolási viszonyban álló pénzintézetek is felveendők;

5. raktárkönyvet (árukönyvet), amelyben az adózó a raktárba vett és abból kiadott anyagokat, illetőleg árukat árunemenként elkülönítve időrendi sorrendben nyilvántartja és az év végén lezárva, az állományt, kimutatja. A raktárkönyv (árukönyv) beosztását és vezetésének módját az adózó maga választhatja meg, de annak az anyag- vagy árukészlet megállapítására alkalmasnak kell lennie; ezenkívül készít évenként:

6. záróleltárt:

a) a berendezésnek

b) a felszerelésnek

c) az anyagkészletnek

d) az árukészletnek

e) az üzleti követelésekről és

f) az üzleti tartozásokról. — A zárójelben az anyag- és árukészletet mindig a beszerzési, illetőleg az előállítási áron kell értékelni.

A bányavállalkozó a következő könyveket köteles vezetni:

1. termelési könyvet az üzemi év folyamán kitermelt bányatermékekről,

mennyiségéről és értékéről,

2. pénztárkönyvet a bevételeknek és kiadásoknak időrendben való bevezetésével,

3. naplót,

4. főkönyvet,

5. folyószámlakönyvet, azonkívül készít évenként:

6. évzáró leltárt.

A vendéglők, éttermek, kávéházak, kifőzések, cukrászdák, kávémérések, büffék és más efféle vállalatok a következő könyveket kötelesek vezetni:

1. megrendelési könyvet, de csak azokról a megrendelésekről, amelyeket üzleti szokás szerint a megrendelő nevének feltüntetésével fel szoktak jegyezni, pl. társasvacsora, lakásra szállítandó étkezés;

2. pénztárkönyvet, amely vállalatnál a fény űzési, forgalmi adó céljaira, vagy egyébként is pénztárívet vezetnek és ennek alapján számolnak el a személyzettel, annál az így mutatkozó napi nyers bevételt egy tételben lehet a pénztárkönyvbe vezetni. Azokat a pénztári íveket, amelyeket nem kell a fényűzési adó bevallási ívhez csatolni, meg kell őrizni;

3. évzáró leltárt.

A kiskereskedő következő könyveket köteles vezetni:

1. pénztárkönyvet, amelybe időrendben be kell vezetni az üzleti bevételeket és üzleti kiadásokat. Aki a forgalmi adó céljaira tételenkénti feljegyzéseket vagy ellenőrző pénztárt alkalmaz, az a napi kicsinyben árusításból befolyt bevételt egy összegben vezetheti be a pénztárkönyvbe;

2. a hitelben eladott áruk nyilvántartási könyvét (strazzát). Ebbe a könyvbe a hitelben eladott árukat időrendben kell bevezetni, még pedig a vevő nevének, pontos lakcímének, az áru megnevezésének, mennyiségének, egységárának és a hitelezett vételár összegének feltüntetésével.