A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

68 nyitotta meg műhelyét. Vevői és meg­rendelői a jobb polgári körből valók. Tagja az Ipt.-nek. Eddig 1 tanulót sza­badított. Újhelyi Ferenc, az „Újhelyi és Krá- nitz” cég beltagja. Tél u. 72. Született 1892-ben Budapesten, felszabadult 1908- ban Újpesten. Ugyanott dolgozott mint segéd 1923-ban önállósította magát. A motorikus erőre berendezett műhelyben jobb készítményű ebédlő, háló- és úri szobák készülnek. Elvégezte az összes szaktanfolyamokat. Az Ipt. szakoszt. vál. tagja. A világháborúban 3 évig vett részt. Kit.: K. cs.-k. Neje: Kövi Teréz. Unger Sándor, bútorgyáros. Tél ucca 136—138. Tel: 952-21. Szül. 1890-ben Bé­késgyulán, felszab. 1908-ban Budapesten. 40 lóerős, modern gépekkel felszerelt műhelyében tömegbútort termel. Jelenleg 30—40 szakmunkást foglalkoztat. Neje: Weisz Aranka. Urbancsek Gyula, fabetű készítő. Ki­rály u. 23. Veres László Utschig Ferenc, hentes m. Vasváry Pál u. 12. (Saját ház.) Szül. 1875-ben Új­pesten, felszab. 1893-ban. Szülővárosá­ban és Budapesten működött mint segéd 1897-ig. Ekkor alapította azóta fennálló üzemét. Jelenleg 1 segédet foglalkoztat. Tagja volt a városi törvényhatósági bi­zottságnak. A világháborúban résztvett. Vajda Istvánná Vajda István, vendéglős. Mária u. 45. Szül. 1899-ben Esztergomban, felszab. Párkánynánán. Mint éttermi segéd több Urbancsek Gyula előkelő üzletben dolgozott. 1918 óta ön­álló. A kétszobás üzem, amely nyári he­lyiséggel kapcsolatos, jó csengődi és vad- Kerti borai miatt nagyon népszerű, fő­ként az iparos és kereskedelmi osztály tagjai látogatják. Neje, szül. Koblenz Márta egy segéderővel vezeti a konyhát. Az Ipt. szakoszt. vál. tagja. A világhá­borúban másfél évet a fronton töltött. Kit.: K. cs. k. Édesanyja, Vajda Jó- zsefné, régi tekintélyes vendéglős jelen­leg támogatja fiát a vendéglő vezeté­sében. Varjú Béla, műhangszer készítő. Ist­ván út 11. Szül. 1856-ban Egerben, fel­szab. 1872-ben mint asztalos, 1874-ben pedig mint hangszerkészítő ugyanott. A külföld nevesebb műhelyeiben elsajátí­totta a különféle hangszerek készítésé­nek titkát. Hazajőve, 1880-ban alapította meg Budapesten műhelyét, amelyet 1905- ben áthelyezett Újpestre. Különböző be­vált szabadalmai vannak. Számos kitün­tetést és elismerést kapott mesteri mun­káiért. Veres László, cipész m. Árpád út 96. Szül. 1878-ban Pánd községben, felszab. 1894-ben Albertirsán. Bécs, Budapest és Debrecen nagyobb műhelyeiben fejlesz­tette szaktudását. 1905-ben saját erejé­ből önállósította magát és 5—6 segédet és 1—2 tanoncot foglalkoztat. 1901-ben a szakmintavágásért elismerő oklevelet nyert. A világháborúban résztvett. Neje: Gerényi Ilona képesített cipőfelsőrész: készítő, tevékeny résztvesz a műhely munkájában. Veszelovszky József Vranák József Veszelovszky József, mintaasztalos m. Rákóczi út 26. Szül. 1891-ben, felszab. 1910-ben Újpesten. Ugyanitt működött, mint segéd. 1919-ben önállósította ma­gát. Öntési mintákat és motorcsónakokat készít villanyerőre berendezett műhelyé­ben. Neje: Rábel Karola. Vigh János, műbútorasztalos m. Ta­vasz u. 40. Szül. 1896-ban Újpesten, fel­szab. 1914-ben. Egy évvel szabadulása után bevonult a katonasághoz és végig-

Next

/
Thumbnails
Contents