A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
68 nyitotta meg műhelyét. Vevői és megrendelői a jobb polgári körből valók. Tagja az Ipt.-nek. Eddig 1 tanulót szabadított. Újhelyi Ferenc, az „Újhelyi és Krá- nitz” cég beltagja. Tél u. 72. Született 1892-ben Budapesten, felszabadult 1908- ban Újpesten. Ugyanott dolgozott mint segéd 1923-ban önállósította magát. A motorikus erőre berendezett műhelyben jobb készítményű ebédlő, háló- és úri szobák készülnek. Elvégezte az összes szaktanfolyamokat. Az Ipt. szakoszt. vál. tagja. A világháborúban 3 évig vett részt. Kit.: K. cs.-k. Neje: Kövi Teréz. Unger Sándor, bútorgyáros. Tél ucca 136—138. Tel: 952-21. Szül. 1890-ben Békésgyulán, felszab. 1908-ban Budapesten. 40 lóerős, modern gépekkel felszerelt műhelyében tömegbútort termel. Jelenleg 30—40 szakmunkást foglalkoztat. Neje: Weisz Aranka. Urbancsek Gyula, fabetű készítő. Király u. 23. Veres László Utschig Ferenc, hentes m. Vasváry Pál u. 12. (Saját ház.) Szül. 1875-ben Újpesten, felszab. 1893-ban. Szülővárosában és Budapesten működött mint segéd 1897-ig. Ekkor alapította azóta fennálló üzemét. Jelenleg 1 segédet foglalkoztat. Tagja volt a városi törvényhatósági bizottságnak. A világháborúban résztvett. Vajda Istvánná Vajda István, vendéglős. Mária u. 45. Szül. 1899-ben Esztergomban, felszab. Párkánynánán. Mint éttermi segéd több Urbancsek Gyula előkelő üzletben dolgozott. 1918 óta önálló. A kétszobás üzem, amely nyári helyiséggel kapcsolatos, jó csengődi és vad- Kerti borai miatt nagyon népszerű, főként az iparos és kereskedelmi osztály tagjai látogatják. Neje, szül. Koblenz Márta egy segéderővel vezeti a konyhát. Az Ipt. szakoszt. vál. tagja. A világháborúban másfél évet a fronton töltött. Kit.: K. cs. k. Édesanyja, Vajda Jó- zsefné, régi tekintélyes vendéglős jelenleg támogatja fiát a vendéglő vezetésében. Varjú Béla, műhangszer készítő. István út 11. Szül. 1856-ban Egerben, felszab. 1872-ben mint asztalos, 1874-ben pedig mint hangszerkészítő ugyanott. A külföld nevesebb műhelyeiben elsajátította a különféle hangszerek készítésének titkát. Hazajőve, 1880-ban alapította meg Budapesten műhelyét, amelyet 1905- ben áthelyezett Újpestre. Különböző bevált szabadalmai vannak. Számos kitüntetést és elismerést kapott mesteri munkáiért. Veres László, cipész m. Árpád út 96. Szül. 1878-ban Pánd községben, felszab. 1894-ben Albertirsán. Bécs, Budapest és Debrecen nagyobb műhelyeiben fejlesztette szaktudását. 1905-ben saját erejéből önállósította magát és 5—6 segédet és 1—2 tanoncot foglalkoztat. 1901-ben a szakmintavágásért elismerő oklevelet nyert. A világháborúban résztvett. Neje: Gerényi Ilona képesített cipőfelsőrész: készítő, tevékeny résztvesz a műhely munkájában. Veszelovszky József Vranák József Veszelovszky József, mintaasztalos m. Rákóczi út 26. Szül. 1891-ben, felszab. 1910-ben Újpesten. Ugyanitt működött, mint segéd. 1919-ben önállósította magát. Öntési mintákat és motorcsónakokat készít villanyerőre berendezett műhelyében. Neje: Rábel Karola. Vigh János, műbútorasztalos m. Tavasz u. 40. Szül. 1896-ban Újpesten, felszab. 1914-ben. Egy évvel szabadulása után bevonult a katonasághoz és végig-