A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
42 olasz fronton, amikor az olaszok elfogták. Kit.: Kis. ez. v. é., br. v. é., K. cs. k. Neje: Kovács Ilona. Móró Ferenc, mészáros és hentes m. István út 27. Szül. 1886-ban Derecskén és nyolc évig volt segéd 1901-ben Derecskén való felszabadulása után. 1909-ben megalapította üzemét önállóan. Az ipar- testületi életben résztvesz, mint a tan. vizsg. biz. tagja. 1914-ben vonult be és orosz hadifogságba került, ahonnan 1921- ben jött haza. Neje: Vancsó Etel. Mózes Lajos, szabó m. Baross u. 27. 1928- ban alapította úri szabóságát. Vevőköre tisztviselők és iparosok sorából kerül ki. Szül. 1903-ban Újpesten és 1922-ben szab. fel ugyanott. Mint segéd dolgozott Budapesten, Újpesten és Egerben is jobb mestereknél. A Kereskedő és Iparos ifjak körének és a kath. legényegyletnek tagja. Muzsik Sándor, asztalos m. Thaly Kálmán u. 7. Szül. Komáromban 1885-ben. Iparát 1902-ben Újpesten tanulta ki és 5 évig dolgozott különböző jónevű újpesti cégeknél. 1907-ben azután önállósította magát. Szállít vidékre, sőt külföldre is, főleg Triesztbe. 47 hónapi frontszolgálata van, harcolt a szerb, orosz és román frontokon. 1918-ban szerelt le. Kit. K. cs. k., szóig. k. Neje: Meck Borbála. Müller Gyula, úri és hölgyfodrász. Árpád út 27. Fióküzlet: Munkásotthon. Szül. 1880-ban Medgyesen, felszab. 1900-ban Budapesten. Tapasztalatait részben külföldön szerezte, beutazva majdnem egész Európát, Ausztráliát és Hátsó Indiát. 24 évig praktizált és 1924-ben alapította meg fodrász szalonját. Szakosztályi tag. üzletét modem szellemben vezeti. Neje: Németh Róza. Müller Nándor, bútorgyáros. Kolozsvári u. 11. Budapesten született 1877-ben_ Atyjánál, M. Lajosnál szabadult fel 1897- ben Újpesten. Eleinte atyja üzletét vezette, majd ennek halála után, 1906-ban azt át is vette. A gyár 1872 óta áll fenn. Átlag 20 segéddel dolgozik. A vállalat produktumai közül sok kerül ki külföldre,. Németországba, Olaszországba. Szerbiába és a Balkán államokba. 1906 óta nős. Nagy Ferenc, cipész m., és felsőrész készítő, Horánszky u. 25. 1889-ben Zi- monyban született, Pancsován szabadult fel 1906-ban s azután mint segéd dolgozott Berlin, Bécs, Budapest, Újpest, Keszthely, Szolnok, Ungvár elsőrangú mestereinél. 20 évi praktizálás után 1926-ban önállósította magát. 1914-ben Budapesten díszoklevéllel tüntették ki munkáját. Háború alatt a Wolfner- gyárban dolgozott. Neje: Ivubányi Teréz. Nagy Ignác, cipész m., Árpád u. 115. 1863-ban Dorozsmán született. Első üzletét 1891-ben Budapesten, majd 1915- ben Újpesten nyitotta meg. Szaktudását Szeged, Szabadka, Orosháza, Hódmezővásárhely és Budapest jónevű mestereinél gyarapította, miután 1880- ban a Szegedi Céh atyamesterénél felszabadult. 1896-ban a milleniumi kiállításon nagy érmet nyert munkájáért. Régebben az ipt. életben tevékeny részt vett, különböző tisztségeket betöltve. Neje: Farkas Mária. Nagy János, cipész m., József u. 63. Vönöczkön született 1874-ben, Kiscellben szabadult fel 1891-ben. Dolgozott mint segéd Bécs, Sopron, Budapest jobb vállalatainál 8 évig. 1899-ben Válban önállósította magát, majd 1905-ben Újpestre tette át vállalatát. Képzett orthopéd- mester, aki a háború alatt hadi anyaggyárban dolgozott. Neje: Ujszászi Lidia. Nagy János, cipész m., Andrássy út 2. Vládon szül. 1895-ben, 1917-ben szabadult fel és mint segéd 10 évig praktizált Oroszországban, Bécsben, Budapesten és Szombathelyen. 1927 óta önálló mester, aki szakmájában a legkomplikáltabb ortopéd munkákat is képes megoldani. 1915- ben bevonult. Harcolt az orosz fronton, ahol rövidesen orosz hadifogságba került, ahonnan 1921-ben tért vissza. Egyszer megsebesült. Neje: Kalényina Katalin. . Nagy József, képesített kelmefestő m., István u. 8. Erdőhegyen szül. 1894-ben, ott is szabadult fel 1911-ben. Mint segéd dolgozott a következő városokban: Kaposvár, Manheim, Miskolc, Debrecen. 1928-ban megalapította üzemét és külföldi tartózkodása alatt a legjobb szakemberré nőtte ki magát, szakmájában Mózes Lajos Muzsik Sándor Müller Gyula
