A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

30 ratnik Róza férjének értékes segítőtársa az üzem vezetésében. Kollárik János, kovácsmester, Váci u. 24. 1886-ban Alsószenjén született. Itt szabadult fel 1902-ben. Dolgozott Vág- ujhelyen és Pozsonyban. 1920 óta ön­álló. Az üzem elsősorban patkolással és kocsivasalással foglalkozik. 1914-ben be­vonult, harcolt az orosz fronton és br. v. é.-mel lett kitüntetve. Neje: Erfurt Mária. Kolozs Bertalan, cukrász és sütő m., József u. 9. Született 1892-ben Miskol­con. Iparát Budapesten tanulta ki 1908- ban. 1920-ban lett önálló. Az orosz, szerb és olasz fronton harcolt és háromszor sebesült. Kitüntetései: br. v. é., K. cs.-k., kis ez. v. é. Neje: Marhold Matilda Komáromy Béla, cipészmester, Attila u. 4. Nagyenyeden, ahol 1895-ben szüle­tett, tanulta ki iparát 1912-ben. Kolozs­várt és Budapesten dolgozott szaktudá­sát fejlesztve és 1927-ben lett önálló. Ki­tanult ortopádcipész. Harcolt az orosz fronton,ah onnan mint 50%-os hadirok­kantat szabadságolták. Neje: Mojzer Mária. Konocsny Ferenc, kárpitos mester Anonymus u. 13. Kolozs Bertalan Komlós Sándor, vendéglős. Deák Fe­renc u. 58. Szül. 1891-ben Erdőtarcsán, felszab. Újpesten. 27 éven át szülei üze­mében dolgozott. Önálló iparjogot 1930- ban szerzett. Látogatott helyiségeiben 120 személyt tud elhelyezni és tisztán kezelt csengődi borokat mér ki. Buzgó szószólója ipara érdekeinek. A világhá­borúban 37 hónapot a fronton töltött. Kétszer megsebesült. Kit.: nagy és kis ez. v. é., br. v. é., K. cs. k. stb. Sebesülés folytán 50 százalékos rokkanttá lett. Konstantinovits Kypró, sütőmester, Karsay u. 60. Macedóniából, ahol 1887- ben született, került Magyarországra. 1908-ban Belgrádban szabadult fel. Dol­gozott mint segéd több magyar város­ban. 1911-ben megnyitotta üzletét. Neje: Pavlovié Viktória. Komlós Sándor Korcsog János, cipészmester, Váci út 69. 1902-ben született Battonyán, 1919- ben szabadult fel és 1929-ben lett önálló. I 10 évig dolgozott mint segéd, állandóan I fejlesztve tudását. Neje: Goldberger Gizella. Korecz Lajos, cipész és felsőrész ké­szítő m., Árpád u. 8. 1892-b^n Nagy­bossányban született. Miután 1910-ben Nyitrán felszabadult, 15 évig praktizált Bécs, Budapest és Újpest elsőrendű mes­tereinél. 1925-ben lett önálló, miután szaktudását bécsi és budapesti tartózko- ' dása alatt nagyban fejlesztette. Neje: Remley Róza. Kormos József, hentes és mészáros m., Attila u. 47. Jászberényben született 1885-ben, ahol iparát is kitanulta 1904- ben. 23 évig praktizált Budapesten és a vidéken. 1927-ben megalapította önálló I üzemét. 1914-től kezdve volt katona. Ki­tüntetései: br. v. é., K. cs.-k. Neje: Gungl Erzsébet. Kórsa Kálmán, üveges és képkeretező, István út 6. Tel.: 944-35. Szül. 1881-ben Berettyóújfalun, szab. 1896-ban. Buda­pest, Nagyvárad és Kaposvár műhelyei­ben szerzi meg mint segéd gyakorlatát, majd 1919-ben megalapítja műhelyét, sa­ját erejéből felküzdve magát a tekinté­lyes mesterek közé. Számos egyesület működő tagja. A világháborút végig- küzdötte. Neje: Kiss Erzsébet. Kornidesz Pál, cukrász m. Templom u. 3. 1929 óta önálló. Iparát kitanulva Szarvason, ahol 1896-ban született, fel­szabadult 1912-ben. Dolgozott Budapes­ten és vidéken. Harcolt az orosz és olasz fronton. Kitüntetései: br. v. é., kis ez. v. é. Neje: Gyebnár Julianna. Konstantinovics K. Kornidesz Pál Kornis Emil, üveges és képkeretező, Árpád u. 83. Kossik Antal, kocsmáros. Váci út 67. Jogutóda Neufeld Bódognénak. Szül. 1889-ben Nyergesujfalun. Önálló kocs­máját 1930 óta vezeti. Közvetlen terme­lőktől beszerzett jó minőségű borai és ízletes hideg ételei nagy körzetből vonz­

Next

/
Thumbnails
Contents