A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

5

Bárdy János, hentesmester, Váci út 43. Szül. 1888-ban Budapesten, ugyanitt szab. 1905-ben. Segédéveit Budapesten töltötte, 1925-ben önállósította magát saját erejéből. Hentes áruk feldolgozásával és forgalomba hozásával foglalkozik. 1 segédje van. A háború alatt 32 hónapot töltött a harctéren. Felesége Euksza Ilona, tevékeny részt vesz üzletében.

Barna János, cipészmester, Váci út 26.

Bász Ignác, szabómester, Mátyástér B. épület. Nagykárolyban 1877-ben szül., ugyanitt szab. 1891-ben. Segédévei alatt bejárta a világ nagy városait, megfordult Párisban, Londonban, Berlinben, Newyorkban. Párisban szabászati munkájával I. o. arany érmet nyert. 1904-ben Aradon telepedett le, műhelyét 1923-ban helyezte át Újpestre. Űri- és női egyenruha szabósággal foglalkozik. A világháborúban végig részt vett és háromszor megsebesült. Kit.: ar. v. é., I. o. ez. v. é., II. o. ez v. é., Signum Laudis. Anyanyelvén kívül beszéli a német, francia, román, japán és szláv nyelveket. Neje: Engel Júlia.

Baróthy Elek Bayer Tihamér

Báthory Sándor, cipészmester, Kálmán u. 42.

Batizy Gyula, borbély- és fodrász m., István út 3. Szül. Mármarosszigeten

1895-ben, szab. ugyanitt 1910-ben. 13 évi segédeskedése alatt a főváros és nagyobb vidéki városok előkelő üzleteiben fejlesztette szaktudását. Modem, jól felszerelt műhelyét 1928-ban nyitotta meg. A világháborút végigküzdötte, mint 75%-os rokkant szerelt le. Neje: Aperniczky Katalin.

Baumgartner Antal, építész, b. Jósika u. 3. Szül. 1881-ben Budapesten, ugyanitt végezte iskoláit. Szab. 1898-ban. Tíz évi praktizálás után 1908-ban megszerezte a kőműves mesteri oklevelet. Irodája saját házában van. Számos villát és családi házat épített Budapesten és Újpesten. A háború előtt tevékeny részt vett az Ipt. életében. A háborúban kétszer megsebesült. Kis és nagy ez. v. é.-el lett kitüntetve. Neje: Sárközi Mária.

Bayer Tihamér, a „Bayer és Varga” cukrászcég beltagja, Árpád u. 2. Tel. 944-85. Szül. Czaczán 1897-ben, felszab. Balassagyarmaton 1914-ben. Szabadulása után hamarosan a frontra kerül, végig- küzdi a világháborút és K. cs.-k., br. v. é. és szóig, érmet nyer vitézségéért. A háború után az ország több városában folytatja iparát. 1929-ben nyitja meg üzemét. Neje: Szakadár Margit.

Bebesi György, szabómester, Szt. Gellért u. 5. Székesfehérváron szül. 1885- ben, ugyanitt szab. 1901-ben. Mint segéd szülővárosa és Újpest jobb mestereinél dolgozott. 1910-ben alapított műhelyében minden szakba vágó munkát készít. A háború alatt három évig harctéri szolgálatot teljesített. Kétszer v. é.-el és K. cs.-k.-el lett kitüntetve. 1910-ben feleségül vette Haldi Irént.

Belancsits Mihály Berda Ferenc

Belancsis Mihály, cipészmester, Lőrinc u. 28. Szül. 1888-ban Gyála községben, 1904-ben Szegeden szab. Rövid megszakításokkal 1913 óta van önálló műhelye. Kizáróan rendelésre készít elsőrendű kivitelben úri- és női cipőket. A világháborút végigküzdötte. Neje: Kárász Lujza.

Bencze Sándor, férfi szabómester, Tavasz u. 52.

Bendtner József, vendéglős, Árpád u. 162. Szül. 1902-ben, felszab. 1916-ban Budapesten. A „London” kávéház éttermében, a „Gellért” üzemben, a „Jupiter” expresshajón és a „Royal” éttermben fejlesztette szaktudását. Vendéglője 100 személyre van berendezve. A helybeli munkásosztály szórakozóhelye. Alföldi borokat tart. 1925-ben vette nőül Jan- kovich Rózsit, aki szintén résztvesz az üzem vezetésében.

Berda Ferenc, sütőmester, Béla u. 3. Budapesten 1899-ben született, szab.

1915-ben Jászberényben. A háborúban eltöltött katonaévek után Bukarestben, Párisban, Barcelonában, Konstantiná-