A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
418 hája és italai több népes asztaltársaságot vonzottak helyiségeibe. Neje: Bán Erzsébet vezeti az ízletes ételeiről neves konyhát. Winkler Ferenc, II., Margit körút 25. Született 1902-ben Budapesten. A szakmát a London szállodában kezdte tanulni s 1920-ban felszabadulva, mint szakács úgy itt, mint a Brittaniában és több más előkelő helyen szervírozott. Közben Londonban és Németország pár nagyobb városában volt. 1929-ben önállósította magát és megnyitotta a jelenlegi üzletét, ahol gyönyörű kerthelyisége, saját szüre- telésű borai és a legjobb sörei vannak és gondosan vezetett konyhájával is sikerült a közönséget megnyerni. Üzlete főként az előkelő közigazgatási tisztviselők találkozási helye. Winkler László, vendéglős, II. Iskola u. 38. Született Budapesten 1901-ben. Tanulmányait e szakmában 1922-ben kezdte meg Gundelnél s 1923-ban szabadult fel, ahol tovább is szervírozott, majd a Ritz gazdasági osztályát vezette 5 éven át. 1928 augusztusban önállósította magát II., Margit körút 25. sz. alatt. Jelenlegi üzletét 1929 óta vezeti. Kitűnő saját szüretelésű és kezelésű borokat és neves söröket mér ki. Kereskedelmi érettségit tett 1918-ban, főhivatalnoka volt a Wiener Bankvereinnak s intelligens, öntudatos egyéniségével, figyelmessége és szorgalmával a vendéglős társadalom egyik igen értékes tagja. Neje: Kéhli Teréz. Wlaszák István, vendéglős, Baross u. 127. Szül. Kiskunhalason 1892-ben, szab. Budapesten 1918-ban. Önállósítása előtt a Keresztény Polg. Körnek üzletvezetője volt. Az 1911-ben alapított üzletet 1925 óta vezeti. A söntésből és 2 étteremből álló helyiséget a környék polgárai látogatják. A világháborút az összes frontokon végigharcolta. Kit.: kis ez., br. v. é., seb. é. stb. Neje: Here Róza. Wurglits Antal, vendéglős, Baross tér 32. Északamerikában, Budborn-ban szül. 1863-ban. Atyja Kossuthtal emigrált. 1881-ben végezte be gyakorló éveit és 1894-ben történt önállósításáig a Nemzeti Kaszinó s több más előkelő étteremben dolgozott. Népszerű vendéglőjét jó boráért, gondosan vezetett konyhájáért a jobb közönség látogatja. Felesége: Gris- hiber Anna hűséges munkatársa. Zanebó Lajos vendéglős, Szövetség u. 10. Telefon 142-53. Hegykőn 1884-ben szül., ugyanott 1902-ben szab. fel. 1918- ban nyitotta meg üzletét, melyben elsőrendű italokat és ízletes ételeket szolgáltat ki. A világháborúban 12 hónapig volt a fronton. özv. Zsigmond Jánosné, vendéglős, Fóthi út 17. (Saját ház.) Néhai férje 1898-ban alapított üzletét 1906 óta nagy szaktudással vezeti. Jól felszerelt vendéglőjében tartja összejöveteleit a „Kapocs” asztaltársaság. Vendégszobájában és a kerthelyiségben 40 férőhely van. Különféle üzemek Balassa Lajos, kaptafakészítő, Vas u. 12. Szül. 1854-ben, szab. 1872-ben Ajkán. Mint segéd 7 éven át Bécsben dolgozott, hosszabb ideig dolgozott Győr, Szeged és Budapest műhelyeiben. 1910 óta önálló mester. 1875-ben Szegeden tökéletes munkáját arany oklevéllel jutalmazták. 1 segédet foglalkoztat. Barkó Elek sütő m. Herrich u. 22. Miskolcon 1896-ban született, Tapolcán 1913- ban szabadult fel. 15 évig volt segéd. Pestszentlőrincen üzletvezető. 1928-ban vette az 1920-ban alapított sütődét, mely a legmodernebb szakgépekkel és villany- motorral van felszerelve. A K. A. C. kerékpáros osztályának tagja, mint ilyen több versenydíj tulajdonosa. A háborúban kis ezüst, bronz v. é., K. cs.-k. és kétsávos seb. éremmel lett kitüntetve. Neje: Deák Mária. Csokonyai József, kaptafa és sámfakészítő m., Vas u. és Stáhly u. sarok. Szül. Rinyaujlakon 1869-ben, szab. Cso- konyán 1885-ben. Székesfehérváron és Budapesten töltötte segédidejét. 1907-ben önállósította magát. Műhelyében 3 segédet foglalkoztat. 9 esztendeig előljárósági tagja volt az Ipt.-nek. Neje: Sóss Mária. Deutsch Ignác, kaptafa és sámfa készítő, Bástya u. 12. Szül. 1894-ben, szab. 1912-ben Kolozsvárt. Segédi gyakorlatot Nagyváradon és Budapesten (Csokonyai József műhelyében) folytatott 1 segédet foglalkoztató műhelyét 1929-ben nyitotta meg, rendelésre dolgozik. A világháborúWlaszák István Wlaszák Istvánná
