A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
65 A bevallás beadására kötelezett, a bevallás beadására vonatkozó, valamint a törvényben, illetőleg törvényes rendelkezésekben előírt minden egyéb kötelezettségének meghatalmazott által is eleget tehet, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. Az illetékköteles meghatalmazást a bevalláshoz kell csatolni. A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízottat — külön meghatalmazás nélkül is — meghatalmazottnak kell tekinteni. Ha a bevallás adására kötelezett a bevallási ívet nem tudná kiállítani, a községi (városi) közegek kötelesek a bevallási ív kiállításánál segédkezni, illetőleg a bevallást az adózó bemondása alapján kitölteni s ennek megtörténtét a bevallási íven hivatalból igazolni. Az adózó azonban ilyen esetben is köteles a bevallási ívet aláírni. Az adóbevallás beadására kitűzött határidőt a m. kir. adóhivatal az adózó kérelmére indokolt esetekben, legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja. Mi az adó rögzítése? A pénzügyminiszter azokra az adózókra nézve, akiknek kereseti adóalapja a 10.000 pengőt el nem éri, akár általánosan, akár csak az adózók egy-egy csoportjára nézve elrendelheti, hogy a jogerősen megállapított kereseti adóalapok, új kivetés mellőzésével a következő adóévre változatlanul fentartassanak. Ezek az adózók az adóbevallás beadásának kötelezettsége alól felmentetnek. Ennek megfelelően a pénzügyminiszter elrendelte, hogy a jogerősen megállapított kereseti adóalapot a következő évre — új kivetés mellőzésével — általában rögzíteni kell, foglalkozásra és jövedelemforrásra való tekintet nélkül minden olyan adózónál, akinek jogerősen megállapított adóalapja a 10.000 pengőt nem éri el. Ez vonatkozik nemcsak természetes, hanem jogi személyekre is (társas cégek). A kereseti adó rögzítése szempontjából teljesen közömbös az, hogy az adózónak jövedelem- és vagyonadó alapját is változatlanul fentartják-e vagy sem. A 10.000 pengős határ megállapításánál az adózónak ugyanazon község (város, kerületi adófelügyelőség) területére nézve megállapított adóalapot kell számításba venni. Az értékhatár szempontjából az ideiglenesen adómentes jövedelmet is tekintetbe kell venni. Nem lehet rögzíteni, ha az adóalap még nem jogerős és az adóév február hónapjáig sem válik még jogerőssé; ha az adóalap jogerős ugyan, de legalább 10.000 pengő; ha a jogerős adóalap csonka üzletév alapján állapíttatott meg; ha az adózó az adóévet megelőző évben megváltoztatta foglalkozását; ha az adóztatás helye az adóévet megelőző évben megváltozik; ha a fél az adóévet megelőző évben vált adókötelessé. Az az adózó, akinek adóalapja a pénzügyminiszter rendelete értelmében változatlanul a következő évre fentartandó lenne szabályszerű adóbevallás csatolása mellett január hó v-égéig, megfelelő indokolással adóalapjának újabbi megállapítását kérheti, ha az előző évi adóalapot jövedelmi viszonyaihoz képest soknak tartja. A pénzügyi hatóságoknak jogukban áll a rögzített adóalapú adózókat abban az esetben, ha a rendelkezésükre álló adatok szerint jövedelmük legalább 20%-kai túlhaladja a terhűkre kivetett adó alapjául 5
