A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

411 tartja helyiségében összejöveteleit. A vi­lágháborúban br. v. é. és K. cs.-k.-el lett kitüntetve. Neje: Sütő Margit. Schmander József, vendéglős, Bokréta u. 12. Szül. 1868-ban Dunaharasztin, szab. 1885-ben. Gyakorlatát nagybátyjá­nál, néhai Ivreisz Józsefnél szerezte meg. 1897 óta önálló. A Kisvendéglős Egy.-nek volt választ, tagja. Résztvett a világhá­borúban. 1893 óta nős. Schlotter Arttal, vendéglős, Erzsébet királyné út 82. Etyeken szül. 1871-ben. Atyja vendéglőjében sajátította el ipa­rát és 1898-ban önálló lett. Szorgalmas szakember, nagy hozzáértéssel vezeti vendéglőjét. Schlotter Antal vendéglője Schmiedt János, vendéglős, Bosnyák u. 3. Szül. Felsőlövőn 1874-ben. Bécs, Grác, Zürich, Budapest legjobb éttermeiben gyakorolta a szakmát. 1904-ben önállósí­totta magát. Szépen berendezett vendég­lője .és kerthelyisége a környék jó közön­ségének találkozó helye. Az Ipt. elölj, tagja. A világháborúban mint őrmester harcolt. Neje: Pipek Mária. Schmidt János vendéglője Schneider Jenó', vendéglős, Budafoki út 34. Szül. Kálozdon 1887-ben. Önállósí­tása (1926) előtt a fővárosban és Te­mesváron dolgozott. Jóhírű vendéglője a „Műegyetemi Halászcsárda” széles körben ismert kitűnő borairól és magya­ros, ízletes főztjéről. Végigküzdötte a világháborút. Kit.: K cs.-k. Neje: Le- hoczky Mária. Schräpler Ottó, vendéglős, Lajos u. 27, A szászországi Wurtzenben szül. 1873- ban, u. ott szab. 1889-ben. 1904 óta ön­álló, fővárosi üzemét 1915 óta tartja fenn. 200—250 személy befogadóképes­ségű éttermében a legjobb italokat szol­gálja ki. A világháborúban résztvett. Neje: Stiászni Borbála. Schreil Győző, vendéglős, Kereszt tér 4. 1904-ben vette át apósától, Albecker Antaltól az országszerte ismert, népszerű vendéglőt, amely 1875-ben alapíttatott, A Tabánnak ez a speciális ven­déglője a legjobb fővárosi közönség nyári találkozóhelye. Jó konyhája,, schraml zenéje, kitűnő italai közismertek. Sch. Gy. minden tekintetben ragaszko­dik a tradíciókhoz és megőrzi a régi színvonalat. Részt vett a világháborúban. Néhai nejétől, Albecker Katalintól 4 gyermeke van. Schuszter Józsefné szül. Kraft Mag­dolna, vendéglős, Lőpormalomdülő 7979. (Saját ház). 1898-ban vette át a Sch. Márton által 1873-ban alapított üzletet. A 2 vendégszobából és nagy kerthelyi­ségből álló üzemben 150—200 vendéget tud egyszerre ellátni. A kirándulók ked­velt találkozó helye. Régi vendéglős csa­lád tagja. Schulcz Ferenc, vendéglős, Thököly út 29. Szül. Budapesten 1889-ben. Vendég­lőjét 1920-ban vette át és fejlesztette mai színvonalára. Hatalmas kerthelyisé­gében 5—600 vendéget tud egyszerre el­látni. Élénk részt vesz a sportéletben. A B. T. C. és B. S. E. alapító tagja. Résztvett a világháborúban. Kit. K. cs.- k. Neje: Hantzmann Annus. Semsey József, szállodás és vendéglős, Só u. 7. K. Semsén 1865-ben szül., Kas­sán tanulta az ipart. Orosz-, Olasz- és Franciaországokban szerzett gyakorlatot. 1891-ben önállósította magát. Szállodája 14 szpbából áll. Vendéglője egy 150 sze­mélyes, egy 25 személyes teremből és kerthelyiségből áll. Elsőrendű borai és Schulcz Ferenc Sipos Benő

Next

/
Thumbnails
Contents