A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
408 bői, 2 étteremből, kerthelyiségből és uccai teraszból álló vendéglő a vasutasok találkozó helye. Pfeifer István, vendéglős, III., Bécsi út 34. Ősrégi iparos és borkereskedő család sarja. 260 éve foglalkozik családja bortermeléssel és vendéglősséggel. Budapesten 1857-ben szül. Középiskolát, majd kereskedelmi akadémiát végzett, míg 1903-ban vendéglőt nyitott. Kitűnő konyhája, tisztán kezelt borai elismert nevet biztosított számára és szépen berendezett helyiségeit, kertjét a jobb osztályhoz tartozó közönség látogatja. A világháborúban többször kitüntette magát. Felesége Kitzinger Irma. Plaszkony Ferenc, vendéglős, Raktár u. 16 (saját ház). Szül. 1887-ben Budapesten. 1910 óta önálló, mostani vendéglőjét 1929-ben alapította. Kifogástalanul kezelt, közvetlen a termelőtől vásárolt borai miatt széles körben népszerű. Vendéglője több sportegylet állandó találkozó helye, befogadóképessége 300 személy. A Dréher sörök elsőrangú propagálója. Részt vett a világháborúban. 1910-ben vette nőül Csömöz Máriá, aki értékes segítőtársa. Platschek Adolf, a Polg. Élelmezési és Keresk Rt. igazgatója és tulajdonosa, Automata Buffet, Rákóczi út 1. Szül. 1885-ben Turréte községben, szab. Budapesten 1904-ben. 1911 óta önálló. Modern buffet-je úgy berendezés, valamint a kiszolgáltatott ételek és italok minősége és mennyisébe tekintetében minden igényt kielégít, a teendőket 20 tagú személyzet látja el. Végigkiizdötte a világháborút. Neje: Goldmann Jolán. Posch Károly, vendéglős, II., Margit körút 2. Született 1876-ban Pinkafőn. Atyja vendéglős és szőlőtermelő s fivérei és 'unokafivérei is többnyire vendéglősök, úgyhogy a családot régi vendéglős családnak lehet tekinteni. Szaktanulmányait Szombathelyen végezte, ahol már 22 éves korában a Gentry-Kaszinó bérlője lett. 1912-ben jött Budapestre és előbb a Jó- zseftéri Virágcsokor (Blumenstöckl)-t bírta, majd a József körúton volt vendéglője. A II., Margit körút 2. alatti üzletet 1928-ban vette át és tette azt kitűnő italaival, a legkényesebb ízlésnek megfelelő ételeivel és figyelmes, pedáns tiszta, gyors és pontos kiszolgálásra betanított személyzetével a főváros egyik legelőkelőbb és legszívesebben látogatott helyévé. Nősült 1913-ban s 3 leánya és 1 fia van. Pozsgai András, vendéglős, Práter u. 26. Szül. Egyeden 1886-ban, szab. Sopronban 1901-ben. Dolgozott Budapest, Bécs, München, Velence, és Tátralomnic előkelő szállodáiban és éttermeiben. 1918- ban lett önálló, mostani helyiségét 1923- ban vette át. Népszerű, városszerte ismert vendéglőjét a legjobb közönség látogatja. A világháborút mint tűzmester szolgálta végig. Neje: Lugossy Irén. Printz István, vendéglős, Virányos u. 2. Szül. 1877-ben Budapesten. 1907-ben nyitott vendéglőt, mostani üzletét 1928 óta vezeti. A főváros kiránduló közönsége látogatja a konyhájáról és jó borairól híres vendéglőt. Az Ipt. volt választm. tagja és számvizsgálója. A világháborúban II. o. ez. v. é., kétszer br. v. é. és K. cs.-k.-el tüntették ki. Neje: Cserveni Erzsébet. Putz István, vendéglős, Nagy Sándor u. 2. Szül. 1899-ben Répczekéthelyen, szab. Budapesten 1916-ban Bandi Ferenc éttermében. Több előkelő étteremben (Hungária, Balatonföldvár stb.) szerzett gyakorlat után 1926-ban lett önálló. Budafokon saját pincészete van. 4 tagú személyzet áll a közönség rendelkezésére. Az Ipt. előljárósági tagja. Neje: Scher- mann Erzsébet. Raab József, vendéglős, III., Miklós út 22 (saját ház). Budapesten 1870-ben szül. Mint bortermelő hosszú időn át saját termésű borait árusította, míg 1900- ban vendéglőt nyitott és 1902 óta saját házában van közismert polgári vendéglője. Elismerten jó boraiért, nemkülönben kitűnő konyhájáért szívesen látogatott helye a környék jobb közönségének. Felesége Zafka Jozefin. Raab József i ’ Pfeifer István Plaszkony Ferenc Platschek Adolf
