A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
373 egyénisége. Az Ipt. vál. tagja, alelnöke a II. kér. szakcsoportnak, stb. A világháborúban részt vett. Neje: Kelemen Julianna. Pravda András, felsőrészkészítő, Föld ucca 14. Szül. 1901-ben Kassán; szab. 1922-ben Budapesten, ahol neves mestereknél töltötte segédidejét. Speciális fel- .sőrészkészítő. Elvégezte a technológia szabászati tanfolyamát; jeles munkáit bronzéremmel és oklevéllel tüntették ki. Neje: Serfőző Terézia. Polónyi János Prandorffy Mihály Purjesz Sámuel, Vas u. 15. Szül. 1873- ban; szab. Szatmáron 1891-ben, Roth Fülöp mesternél. Előkelő műhelyekben ^eltöltött segédidő után, 1898-ban Szatmáron önállósította magát, 1913 óta Budapesten van műhelye. Elvégezte a szabászati tanfolyamot. Kezéből csak elsőrendű munka kerül ki. A világháborúban az összes frontokon harcolt, mint főtűzmester szerelt le. Kit.: br. v. é., K. cs.-k. stb. Neje: Weisz Mária. Punka Benjámin, Hunyadi u. 32. Szül. 1882-ben Ragály községben, szab. Put- nokon 1897-ben. Önállósításáig az ország nagy városaiban (Győr, Miskolc, Debrecen stb.) fejlesztette szakismereteit. 2 segédet foglalkoztató műhelyét 1914-ben rendezte be saját erejéből. 1912-ben ezüst éremmel Győrött, 1924-ben Budapesten elismerő okl.-el tüntették ki. A világháborúban br. v. é. és K. cs.-k.-el tüntették ki. Neje: Berey Ilona. Rajner János, Ferenc József rakp. 26. Szül. 1898-ban Rákosszentmihályon, szab. 1914-ben u. ott. Páris, Bécs, Kolozsvár és Budapest műhelyeiben dolgozott mint segéd 14 éven át. Rendelésre dolgozó, tökéletes munkát produkáló műhelyét a jobb középosztály tagjai keresik fel. 1 segédet alkalmaz. Neje: Dózsa Irén. Rácz János, Petneházy u. 35. Szül. 1898-ban; szab. 1914-ben Erdőbényén. Mint segéd Sátoraljaújhelyen és a fővárosban dolgozott jó mesterek oldalán, 1929-ig, amikor önálló lett. 1 segédet és 2 tanulót foglalkoztat, jól vezetett műhelyében. A világháborúban br. v. é.-el lett kitüntetve. Neje: Pintyőke Margit. Rába Gyula, Mexikói út 9. Szül. 1876- ban Vasváron; szab. 1893-ban Körmenden. Zalaegerszeg és Budapest műhelyeiben töltötte segédéveít. 1917-ben önállósította magát, saját erejéből. 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Neje: Nagy Gizella. Rádai Simon, a „Rádai Cipőszalon” tulajdonosa, Kossuth L. u. 11. Szül. 1881- ben Értarcsán; szab. 1900-ban Debrecenben. Budapesten és Berlinben eltöltött segédidő után nyitotta meg 1907-ben népszerű, 9—10 segédet foglalkoztató műhelyét. Specialista az orthopád-munkában. Mint segéd díszoklevéllel lett kitüntetve. Végigküzdötte a világháborút. Kit.: K. cs.-k. Nős. Rátz György, Alagút u. 1. Szül. 1893- ban; szab. 1910-ben Petrozsényben. Mint segéd Nagyszeben, Brassó és Budapest műhelyeiben dolgozott. 1 segédet foglalkoztató műhelyét 1928-ban nyitotta meg. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Bognár Mária. Reichl Román, Egyetem u. 6. Szül. 1893-ban; szab. 1911-ben Strass-on (Ste- jerorsZ.). Ausztria nagyobb városaiban és Budapesten szerezte meg segédi gyaRába Gyula Rácz János Rátz György Reichl Román
