A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
371 álló műhelyt. 1930-ban telepét Budapestre helyezte át. Több tanfolyamot sikerrel elvégzett, 1926-ban bronzérmet és oklevelet is nyert, szép munkájával. A -szakoktatók körének választm. tagja. A világháborúban kisez. v. é., br. v. é. és 3L cs.-k. kitüntetéseket kapott. Neje: Mamsák Ilona. Pásztor László Pecho János Pecho János, Böszörményi út 11. Szül. 1883-ban Kiskeresztyénen; szab. Budapesten 1901-ben. Segédéveit a főváros jobb műhelyeiben töltve, gazdag szaktudásra tett szert. 1922 óta önálló mester. 1 segédjével végzi elsőrendű szakmunkáit. Neje: Szabó Mária. Perczel Ferenc, Szabolcs u. 13. Szül. Iszkaszentgyörgyön 1896-ban; szab. Székesfehérváron 1914-ben. Hosszabb időt át dolgozott mint segéd a főváros nagy műhelyeiben (Commerc cipőgyár 7 év). 1928-ban nyitotta meg rendelésre dolgozó műhelyét. Elvégezte a mintárajz-szaktan- folyamot. 1 segédet foglalkoztat. Részt vett a világháborúban. Kit.rbr. v. é. és K. cs.-k. Neje: Gittling Gizella. Perusza József, Petneházi u. 18. Szül. Buzsákon 1887-ben; szab. Lengyeltótiban 1907-ben. Kaposvár, Belgrád, Zimony és Budapest segédidejének fontosabb állomásai. Elsajátította a szakiskolában a szabászatot. Műhelyét 1917 óta vezeti. Most építi saját családi házát. Neje: Gábori Rózsi. Petz Péter, József tér 12. Szül. 1879- ben Csatádon; szab. Temesvárt 1896- ban. Segédéveit Lugos, Temesvár és Budapest jó műhelyeiben töltötte. Önállósítása előtt hosszabb ideig szabász volt. A szaktanfolyamot kitüntetéssel végezte. A Kobrak-gyárban vezetőállást töltött be, a rokkant iskolának volt főmestere. 1899-ben lett önálló, 1908-ban megnősült. Peteretz János, Selmeczi u. 22. Szül. Budapesten 1905-ben; szab. u. itt 1921- ben. Önállósításáig szülővárosa és Félegyháza neves mestereinél dolgozott. 1928-ban nyitotta meg önálló, rendelésre dolgozó műhelyét. Szép munkájával 1930- ban díszoklevelet nyert. Neje: Takács Mária. Petz Péter Peteretz János Pető János, cipész m., Klauzál u. 13. Iparát Kaposváron tanulta. Felszabadulása után Budapest, Nagykanizsa, Győr és Kaposvár mestereinél fejlesztette szaktudását, Budapesten tanfolyamot is végzett. 1929-ben önállósította magát. A háború kitörésekor az orosz frontra került, ott fogságba esett és három évi szenvedés után került haza. 1929-ben vette nőül Kovács Juliannát. Pethő Kálmán, Eskü tér 8. Szül. 1895- ben; szab. Budapesten 1912-ben, ugyanitt jó mesterek mellett mint segéd alaposan elsajátította iparát. 1926-ban lett önálló. 1 segédnek ad munkát. Végigküz- dötte a világháborút az orosz és olasz fronton. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. 1920 óta nős. Petőfy István, Galamb u. 4. Szül 1880- ban Rigyácon; szab. 1900-ban Nagykanizsán. Elsajátította a cipőfelsőrészkészítést és önálló műhelyében 2 segéddel jobb üzletek részere felsőrészeket készít. Több dicsérő oklevelet nyert. Részt vett a világháborúban. Petrucz Lázár, Váci út 63. Szül. 1887- ben Kartonoson; szab. 1903-ban u. ott. Mint segéd a főváros nagyobb műhelyeiben dolgozott. 1910 óta önálló. Kizáróan a legjobb közönség részére készít 4 se24* <özv. Pálfy Jánosné Perczel Ferenc
