A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
365 dolgozik, javításokat vállal. Neje: Fülöp Borbála. Méderly Károly, József u. 75. Szül. 1887-ben, szab. 1904-ben Budapesten. Tíz évet töltött mint segéd Budapest és Pozsony műhelyeiben. 1914-ben nyitotta meg műhelyét. Több tanfolyamot sikerrel elvégzett. Mint tanonc munkájával ezüst oklevelet nyert. Tagja a VII. kér. csoportnak, a K. I. 0. Sz.-nak, a Polg. Dalkörnek és a róm. kath. egyháztanácsnak. A világháborúban orosz fogságban szenvedett. Neje: Finta Rozália. Meleg Lajos Méderly Károly Mérő Lipót, Egyetem u. 7. Szül. 1878- ban Veszprémben; u. ott szab. 1896-ban. A főváros előkelő cégeinél töltötte segédéveit. 1902-ben alapított műhelyét szaktudásával és szorgalmával emelte a mai közismert előkelő színvonalra. 8 segédet foglalkoztat. Végigharcolta a világháborút. Kit.: Seb. é. és K. cs.-k. Mint tűzmester szerelt le. Nős. Mészáros József Miklósi Sándor Mészáros József, Mária tér 3. Szül. 1883-ban; szab. 1897-ben Szeghalmon. Mint segéd Nagyvárad, Arad és Budapest mesterei mellett szerzett gyakorlatot. 1 segédet foglalkoztató, rendelésre dolgozó műhelyét 1907-ben alapította. Szakmának egyik vezető tényezője. Az Ipt. előljárósági tagja; a Rokkant Egyl.- nek alelnöke; a Szövetkezet igazg. tagja, az Orsz. Lábbelikészítők Szöv.-nek választm. tagja, stb. Lelkesedéssel harcol a szakma érdekeiért. A világháborúban sokáig orosz fogságban szenvedett. Neje Poduska Ilona. Mihalik István, Székely Bertalan u. 16. Szül. Kinorán 1886-ban; u. ott szab. 1902-ben. Az ország nagyobb városaiban szerzett segédi praxist 1914 óta vezeti 2 segédet foglalkoztató műhelyét. A világháborút végigküzdötte. Mihók Ferenc, Zsigmond u. 94. Szül. 1897-ben Budaesten; szab. 1912-ben atyja M. Károly műhelyében, ahol mint segéd tovább dolgozott. Régi cipész családból származik, már nagyatyja is a szakmának jeles mestere volt. 1930 óta önálló. Keze alól kifogástalan munka kerül ki. Miklósi Sándor, Váci út 16. Szül. Budapesten 1904-ben; szab. Miskolcon 1919- ben. Segédidejét szabadulási helyén, Újpesten és Budapesten töltötte. 1929-ben nyitotta meg rendelésre dolgozó műhelyét, amelyben I-a kivitelű munka készül. 1927 óta nős. Mischa Ferenc, Kékgolyó u. 20. Szül. 1882-ben Temesrékáson; szab.- 1898-ban Újvidéken. Hosszabb ideig segédeskedett külföldön és az ország nagyobb városaiban. Elsajátította a német és szláv nyelvet. 1910-ben Győrött és 1908-ban Pécsen ezüst éremmel lett kit. 1918 óta önálló. Végigküzdötte a világháborút mint őrmester, háromszor megsebesült és orosz hadifogságban is sínylődött, de 1917 őszén visszaszökött. Neje: Kiss Julianna. Missuray János, Angyalföldi u. 17. Szül. Óbecsén 1886-ban; szab. Budapesten 1903-ban. A főváros előkelő műhelyeiben tökéletesítette magát a szakmában. Kizáróan rendelésre dolgozó műhelyét 1922-ben alapította. 1 segéddel dolgozik. Végigharcolta a világháborút. Mladencsics István, Királyi Pál u. 9. Szül. 1887-ben; szab. 1904-ben Kadarku- ton. Szakmájának tökéletes elsajátítása után, 1920-ban megnyitotta önálló műhelyét. A kér. ellenzéki IV. kér. csoport jegyzője és általában tevékeny részt vesz a szakma mozgalmaiban. Részt vett a világháborúban és mint rokkant szerelt le. Neje: Végh Katalin. Mojzner Ferenc, Béke u. 5. Szül. 1905- ben; szab. 1923-ban Budapesten, ahol önállósításáig, jó műhelyekben segédeskedett. 1927-ben nyitotta meg 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztató jóhírű műhelyét. 1926-ban nőül vette Iványi Borbálát. Molnár István, Ferry Oszkár u. 37. Szül. Törökszentmiklóson 1893-ban; szab.
