A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
339 találja kielégítését. Modelljei minden külföldi versenyt kibírnak. Műhelyében 25 segéd dolgozik. 1925-ben a nemzetközi vásáron dicsérő oklevéllel lett kitüntetve. Tagja az 0. M. K. Egyes.-nek és a Cipőkereskedők Orsz. Egy.-nek. Jelentős szerepet játszik a szakma mozgalmaiban. A világháborút az orosz és olasz frontokon küzdötte végig, volt olasz hadifogságban is. 1926 óta nős. Bujtor János, Rökk Szilárd u. 30. Szül. 1893-ban Turjelzalán; szab. 1910- hen ugyanott. Hosszabb segédi gyakorlat után, aminek nagy részét Nagykanizsán és Budapesten töltötte, 1928-ban nyitotta meg önálló műhelyét. Vezetősegéd volt Benczénél és a „Standard” cipőüzemben. 1 segéddel készít kizáróan 1-a munkát. Résztvett a világháborúban Neje: Benedek Berta. Bungyik Mihály, Fő u. 26. Szül. 1899- Magyarbánhegyesen; szab. Aradon 1916- ban. Segédideje alatt hosszabb ideig dolgozott Mayemél, az Ipt. elnökénél. 1922 óta önálló. Kitűnő eredménnyel elvégezte a szabászati tanfolyamot. A világháborúban 1917-től fogva vett részt. Kit.: br. ’v. é. és K. cs.-k. Neje: Sztainik Mária. Bús János, Lehel u. 26. Szül. 1886-ban Algyőn; szab. 1901-ben Széjesden. Segédi működését szabadulási helyén kezdte, majd tudása tökéletesbítése érdekében a fővárosba jött. 1911 óta önálló, jelenlegi műhelyét 1919-ben alapította. 1 segéddel I-a kivitelben dolgozik. Tagja több szakegyesületnek. A világháborúban esztendőkig orosz fogságban szenvedett. Búza István, Csányi u. 10. Szül. 1878- ban; szab. 1891-ben Magyarkeresztesen. Mint segéd Sopron, Sárvár, Győr és Budapest jobb műhelyeiben fejlődött elismert szaktekintéllyé. 1919-ben önállósította magát. Az ipartestülettől szép munkájáért díszoklevelet nyert. Neje: Kolonics Mária. Búzái Pál, Laktanya u. 26. Szül. 1873- ban; szab. 1889-ben Budapesten, bátyja B. Ignác neves műhelyében. Önállósításáig (1897) a fővárosban dolgozott mint segód. A kerület egyik legrégibb, tekintélyes mestere. 2 segédet foglalkoztat. A II. kerület volt iparhatósági biztosa. Tagja több társadalmi és szakegyletnek. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. Neje Wéber Erzsébet. Gyula fia önálló cipészmester Czigány Kálmán Attila u. 37. Néhai atyja az üzletet 1915-ben alapította. Tökéletes munkájával hamarosan nagy népszerűségre tett szert. A Millenáris kiállításon elismerő oklevelet nyert. Halála óta fia Kálmán a régi szellemben vezeti tovább a műhelyt. 4 segédet alkalmaz. Cink Mátyás, Mester u. 53. Szül. 1880- ban Perbálon; szab. 1897-ben Zsámbékon. Budatétényben és Budapesten eltöltött segédidő után, 1919-ben nyitotta meg műhelyét. Részt vett a világháborúban. Neje: Ivréger Frida. Cink Mátyás Lajos, Grassalkovich u. 25. Szül. Budapesten 1903-ban; szab. u. ott 1920-ban. Tapasztalatok gyűjtése végett bejárta Páris, Genf, Wien, Berlin műhelyeit. 1921 óta önálló. Elvégezte a szabászati tanfolyamot. Állandó munkatársa több szaklapnak, a napilapokban is jelennek meg cikkei. Úgy elméletileg, mint gyakorlatilag tökéletes képzettségű mester. Csakmay András, Szt. László út 170. Szül. 1893-ban Érd községben; szab. Er- csiben 1910-ben. Segédidejét a főváros ban töltötte, ahol jónevű mesterek oldalán tökéletes gyakorlatot szerzett a szakmában. 1925-ben alapított műhelyében 1 segédet foglalkoztat. A világháborúban 6 esztendőt orosz hadifogságban sínylődött. Neje: Kapossy Teréz. Cselikovics Ferenc, Rózsa u. 80. Szül. Németpalánkán 1881-ben; szab. Mitro- vicán 1898-ban. A Balkánon, Fiúméban, Zágrábban és Budapesten dolgozott mint segéd. 1910 óta önálló, jelenlegi műhelyét 1918-ban alapította. Főként sportcipők 22* Cink M. Lajos Bujtor János Cink Mátyás Cselikovics Ferenc
