A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
33 f háború előtt tekintélyes vagyonnal rendelkezett, azonban 190.000 aranykoronát kitevő vagyonát hadikölcsönbe fektette s most súlyos válsággal küzd. A jelenlegi vezetőség minden igyekezetével azon van, hogy újra kiépítse és erőssé tegye. Van az ipartestületnek még egy nemes intézménye: a Temetkezési Egyesület, mely halálesetenként fizetendő csekély járulék ellenében tekintélyes segélyt nyújt az elhalt tagok hozzátartozóinak. A testület tagjainak száma meghaladja a 3000-et s így taglétszámát tekintve vezető helyen áll a főváros és az ország ipartestületei között. A lábbelikészítő ipar hosszú időn át tekintélyes számú családnak biztosította a tisztességes megélhetést, sőt nagyon sokszor a polgári jólétet is. Tagjai sorából tekintélyes polgárok s városi vezető emberek kerültek ki, különösen a céhek idejében, mely idő a kézművesipar aranykorának tekinthető. Ma a gépek korszakában aggódva kell látnunk, hogy ez a hajdan virágzó ipar, mintha halódásra volna ítélve. A megélhetés egyre súlyosabb problémává válik. A testület vezetősége: Elnök: Kolonits Károly, alelnökök: Zauper Lajos és Fohn Ábrahám, pénztáros: Olasz Lajos, ellenőr: Balogh József VI. kér., gazda: Szűcs Adolf, számvizsgáló: Lenner József, jegyző: Horváth Flórián, tisztviselő: Gaál Lajos. Előljárósági tagok: Akkert József, Balogh József, Balázsi Mihály, Bittenbinder Péter, Botos Miklós, Bellay Ferenc, Csorba Miklós, Domokos Gyula, Domonkos Lajos, Dörnbach Jakab, Eff Ferenc, Fürszt Antal, Heller Adolf, Horváth Károly, Jakab János, Káldos János, Kenyeres Imre, Kis János, Lőrinc Ferenc,. Matócza István Marbach Bernát, Mészáros József, B. Nagy Károly, Németh János, Nyeste Mihály, Rónai István, Sudhoff István, Spitzer Andor, Szalay Sándor, Tamaska József, Torday István, Takács János, Vince Károly, Weisz Lipót. Agocs György, Vas u. 1. Szül. 1899-ben Csurog községben; szab. 1914-ben ugyanott. Zenta, Szabadka, Szeged és Pécs nagyobb műhelyeiben gyarapította szakismereteit. 2 évig üzletvezetője volt a Ber- kovics Áruháznak. Elvégezte a Technológia szaktanfolyamait. 1925 óta önálló. Tagja a K. S. C.-nek. A világháborúban 18 hónapot a fronton szolgált. Kit. kisez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Garay Ilona. Adorján Lajos Alnach Ferenc A Cipész Ipartestület székháza. Cipészmesterek. Adorján Lajos, Mária u. 16. Szül. 1901- ben Bihardiószegen; szab. 1916-ban u. ott. Nagyváradon, Kolozsváron dolgozott. Hosszabb ideig működött mint vezetősegéd előkelő műhelyekben (Licht- mann, Ányos, Handwork, stb.). 1929-ben önállósította magát. Több alkalommal nyert munkájával kitüntetést. Vevői a legjobb közönségből kerülnek ki. Neje: Bállá Ilora. Alnach Ferenc, Zsigmond u. 9. SzüL 1863-ban Németkér községben; szab. 1880-ban Pakson. Budapest műhelyeiben jeles mesterek mellett szerezte meg a se- gédi praxist. 1890 óta fennálló műhelyében orthopád munkákat is végez és speciális sportcipők készítésével is foglalkozik. Az üzlet vezetésében veje Brayer Lajos is részt vesz. 5 segédet alkalmaz. Neje: Troppert Mária.