A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
306 pította. Elhunyt 1917-ben a harctéren szerzett betegségben. Azóta Sz. I.-né özvegyi jogon folytatja az ipart. 1923-ban fia, Pál felszabadult és az üzletben nagy segítségére van. 2 segédet foglalkoztat. Tagyja az Ipt.-nek. Szabó Károly, úri fodrász m. Kápolna tér. 5. Szül. 1892-ben, felszab. 1910-ben Szolnokon. Mint segéd Sárváron és Budapesten gyakorolta a szakmát. 1926 óta önálló. A modem felszereléssel berendezett műhelyben 1 segéddel dolgozik. A X. kér. szakcsoport elölj, tagja. Egy esztendeig harcolt az orosz fronton, majd hadifogságba került, ahonnan csak két év múltán jutott haza. Kit.: br. v. é. Neje: Kuczig Éva. Szabó Lajos, úri és női fodrász m. VII. Dohány u. 72. Szabó László, úri fodrász m. Szigetvári u. 15. Szül. 1895-ben, felszab. 1911- ben Budapesten. A fővárosban és Nagykörösön töltött segédidő után 1924-ben alapította meg úri fodrászatát, amelyben maga szolgálja ki vendégeit. A világháborúban kétszer megsebesült. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. és seb. é. Szabó Mihály, úri fodrász m. Mosonyi uccai rendőrség. Szül. 1875-ban, felszab. 1890-ben Kecskeméten. Segédéveinek állomásai: Kolozsvár, Nagyvárad, Kecskemét és Budapest. 1898-ban alapította meg műhelyét. 2 segédet és 1 tanulót foglalkoztat.* A világháború kezdetétől az összeomlásig frontszolgálatot teljesített. Kit.: Nagy és kis ez. v. é., br. v. é., K. cs. k. sign, pro moria. Szadányi Gyula, úri és női fodrász m. Hársfa u. 31. Szakács István, fodrász m. Nefelejts u. 47. szám. Szakmáry Miklósné, úri fodrász m. Tisza u. 16. Szalay Imre, úri és női fodrász m. X. Belső Jászberényi út 16. Szül. 1890-ben, felszab. 1906-ban Kiskunhalason. Mint segéd Bécs, Berlin és Budapest műhelyeiben praktizált. 1909 óta önálló. Jelenleg 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Közel 40 segédet adott az iparnak. 1924-ben elism. oklevéllel lett kitüntetve. Elnöke volt a VII. kér. szakcsoportnak. Neje: Teszler Ilona. Szandrosits Ferenc, úri fodrász m., Prater u. 40. Szül. 1878-ban Budapesten, szab. 1895-ben ugyanitt. 1919-ben átvette atyja népszerű műhelyét és azt a modem követelményeknek megfelelően felszerelte. A világháborúban 24 hónapot a fronton töltött, mint szakaszvezető szerelt le. Neje: Schnur Etel. Szathmáry Kálmán, úri és női fodrász m. Üllői út 115. Szausz Ádám, úri fodrász m. Márvány m 36. Szül. 1875-ben, félszab. 1891-ben Sándorházán. Önállósítása előtt, 1906-ig a főváros előkelő üzleteiben dolgozott mint segéd. Saját alapítású, nagy szakértelemmel vezetett üzletében dolgozik László fia is mint segéd. Neje: Korgó Róza. Szántó Gyula, úri és női fodrász m. Liget tér 1. Szül. 1881-ben, felszab. 1894- ben Szobon atyja műhelyében. Szaktudását mint segéd Bécs, Pozsony és Budapest jeles mesterei mellett fejlesztette. 1910-ben alapította meg saját erejéből jól berendezett műhelyét, amelyben 2 segéddel, 2 tanulóval és 1 manikűrrel dolgozik. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Kit.: K cs.-k. Rokkant. Neje: Blum Irén. Szántó Lajos, úri fodrász m., Rökk Szilárd u. 21. Szül. 1883-ban, szab. 1900- ban Nagykanizsán. Mint segéd 7 éven át Budapest műhelyeiben fejlesztette szaktudását. Műhelyében 1 segéd és 1 tanuló talál munkát. Szecskó László, a gyorsborotválás világrekordere, úri fodrász m. Szalay u. 10. (Pénzügyi palota.) Szül. 1882-ben Szegváron, felszab. 1898-ban Szentesen. Segédidejét Budapesten a Jacobi cégnél töltötte. 1910 óta önálló. Jelenlegi műhelyét 1922-ben alapította. 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Az 1929. évi fodrászversenyen 45 másodperces idővel a bo- rotválás világrekord oklevelét kapta, ezt a páratlan teljesítményt is túlhaladta 1930. évi eredménye, amikor 43 másodperc alatt készült el kifogástalanul munkájával, mikor is az Ipt. nagy arany érdemkereszt dijjával tüntettetett ki. Az 1930-ban az iparfejlesztés terén kifejtett különös érdemei elismeréséül oklevéllel Szecskó László
