A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

300 világháborúban 7 hónapot a fronton töl­tött. Neje: Palkó Erzsébet. Romhab István, úri fodrász m. Vörös­vári út 147/b. Fióküzl.: Föld u. 33. Szül. 1905-ben Bécsben, felszab. 1922-ben Bu­dapesten. A fővárosban folytatta iparát mint segéd 1926-ig, amikor önállósította magát. Ugyanebben az évben rendezte be fióküzletét is. Műhelyeiben 3 tanulót foglalkoztat. Tagja a Fodrászmesterek Szöv.-nek. Neje: Feigl Vilma. Rosenzweig János, úri fodrász m. Krisztina körút 77. Szül. 1873-ban Sán- dorházán, felszab. 1888-ban Szegeden. Szeged, Temesvár, Nagyszeben és Buda­pest műhelyeiben folytatott segédi gya­korlatot. 1899 óta önálló mester. Jelen­legi üzletét 1905 óta vezeti és magas nívóra fejlesztette. 1 segédet és 1 tanu­lót foglalkoztat. Neje: Reitneck Katalin. Róna Andor, úri és női fodrász m. Síp ucca 17. Ruisz Ágoston Sauerwein Henrik Ruisz Ágoston, úri fodrász m .Várna u. 9. Szül. 1886-ban Budapesten, felszab. 1904-ben Cseh Károly mesternél. Neves üzletekben szerezte meg segédi gyakor­latát. 1928-ban önállósította magát sa­ját erejéből. 1 segédet alkalmaz. A vi­lágháborúban orosz hadifogságba került, onnan hazatérve, az olasz fronton küz­dött. Neje: Bosnyakovits Erzsébet. Sauerwein Henrik, úri és női fodrász m. Mester u. 51. Szül. 1883-ban, felszab. 1901-ben Gyönkön. Nagyobb vidéki vá­rosokban és a fővárosban töltötte segéd­idejét. Kellő tapasztalat szerzése után, 1911-ben a Ferenc körúton önálló üze­met nyitott. 1915 óta vezeti mostani üz­letét. Modern berendezése és a közönsé­gével szemben tanúsított figyelmes bá­násmód, nagy látogatottságot biztosít a műhelynek. Ä világháborúban az orosz fronton küzdött. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. és seb. érem. Neje: zupói Horváth Teréz. Sárközy András, úri fodrász m. Aréna út 24. Szül. 1882-ben, felszab. 1899-ben Csépán. Mint segéd Muraszombat, Hód­mezővásárhely és Budapesten szerzett a szakmában gyakorlatot. 1911-ben saját erejéből rendezte be önálló műhelyét. Minden szakbavágó munkát kifogástala­nul végez. A világháborúban az orosz és olasz frontokon harcolt. Kétszer megse­besült és sebesülten olasz fogságba ju­tott. Neje: Hegedűs Mária. Schausz György, úri és női fodrász m. Ranolder u. 7b. Schaffer György, úri fodrász m. Jókai u. 2. Szül. 1866-ban Zichifalvá'n (Toron­tói m.) felszab. 1885-ben. Mint segéd Versecen és a főváros több előkelő üzle­tében dolgozott. 1888 óta önálló. Mo­dern üzletében 2—3 segéd és 1 tanuló dolgozik. Az Ipt. békéltető biz.-nak volt tagja. Neje: Verier Anna. Scheily Lipót, úri fodrász m. Szent­endrei út 30. Szül. 1874-ben Visegrádon, felszab. 1892-ben Budapesten. Segédéveit a főváros jobb mesterei mellett töltötte. 1896-ban alapította saját erejéből jónevű üzletét, amelyben eddig 47 tanulót képe­zett ki segéddé. Jelenleg 1 segéddel dol­gozik. Elnöke a Munkástelepi Asztaltár­saságnak és 1920 óta a bpesti fodrász­mesterek III. kér. osztályának pénztá­rosa. A világháborúban 18 hónapot töltött a fronton. Neje: Mészáros Her­mina. Schreyer János, úri és női fodrász m. Márvány u. 46. Szül. 1874-ben Nagyősz községben, felszab. 1882-ben Szegeden. Schäffer György Sárközy András Scheily Lipót

Next

/
Thumbnails
Contents