A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

279 Rlinkó Dezső, úri fodr. m. Rózsa u. 97. Szül. 1882-ben, szab. 1898-ban Jász­berényben. Szolnok, Békésgyula, Eger és Budapest műhelyeiben tökéletesítette mint segéd szakbeli tudását. 1911-ben nyitotta meg műhelyét. 1 segéddel dolgo­zik. Szakképzett mester, aki minden ide­jét iparának szenteli. A világháborúban részt vett. Neje: Torma Verona. Klein Antal Klinkó Dezső Klang Nándor, úri- és női fodr. m., Krisztina körút 101. Szül. 1896-ban, Pécs- váradon szab. 1910-ben. Segédideje leg­nagyobb részét Budapest jó mesterei mellett töltötte. A körülbelül 30 év előtt alapított műhelyt 1923-ban vette át és a kor követelményeinek megfelelően átala­kította. 3 segéd és 1 tanuló dolgozik üz­letében. Elnöke az I. kér. Fodr. M. Taka- rékegy.-nek. A világháborúban az olasz fronton harcolt, 30 hónapig hadifogság­ban szenvedett. Neje: Lautner Mária. Klug Jakab, úri fodrász m., Baross u. 121. Szül. Lovrin községben 1866-ban, szab. Budapesten 1881-ben. Saját alapí­tású üzletét nagy szakértelemmel 1893 óta vezeti. Vendégei a kereskedő és ipa­ros osztály tagjaiból kerülnek ki. Klug Péter, úri- és női fodr. m. Lövő­ház u. 22/a. Szül. 1900-ban, szab. 1916- ban Budapesten, ugyanitt dolgozott mint segéd. 1923-ban saját erejéből rendezte be önálló üzletét, amelyben 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. 1923-ban nőül vette Pipics Ilonát. Kmetykó Lajos, úri- és női fodr. m., Sándor u. 42. Szül. 1872-ben Hmvásár- helyen. szab. 1888-ban ugyanitt K. Gyula műhelyében. Tizenhat évig dolgozott mint segéd Temesvár és Budapest jó mesterei mellett. 1904-ben önállósította magát. 2 segédet foglalkoztat. Tagja az Ipt. elöl­járóságának. A világháborúban az 1. honv. gy.-e.-ben teljesített szolgálatot. Neje: Stanics Borbála. Knezsevits Száva, úri- és női fodr. m., Margit körút 2. Szül. 1882-ben Gyér köz­ségben, szab. 1899-ben Zsombolyán. Ta­pasztalatokban gazdag segédeskedés után 1911-ben önállósította magát. Műhelyét 1927-ben a legtökéletesebb berendezéssel szerelte fel. 3 segédet, 1 tanulót és 1 manikürt foglalkoztat. 1924-ben és 1926- ban kitüntető okleveleket nyert. Tevékeny tagja több iparos érdekegyesületnek. Neje: Tomits Amália. Knisner János, úri fodr. m., Majláth u. 12. Iglón szül. 1892-ben, szab. Budapes­ten 1909-ben. Segédideje alatt Budapest jobb mestereinél gyarapította szaktudá­sát. 1920 óta kisebb megszakítással ön­álló. Jelenlegi üzletét 1926-ban alapította és modem felszereléssel látta el. 1 tanonc és 1 kisegítő dolgozik keze alatt. 1915— 18-ig katonáskodott. Két ízben megsebe­sült. Neje: Misz Róza. Koch Péter, úri fodr.- m. Király u. 19. Kocsis Gyula, úri- és női fodrász m., Jókai u. 17. Szül. 1892-ben, szab. 1909- ben Gyöngyösön. Fehérvár, Kassa és Budapest műhelyeiben tökéletesítette ma­gát mint segéd iparában. Műhelyét 1920- ban nyitotta meg. A jól felszerelt üzlet­ben 3 segéddel és 1 tanulóval dolgozik. Az Ipt. elölj, tagja. Résztvett a világhá­borúban, egyszer sebesült. Kit.: K. cs.-k. és seb. é. Neje: Placsintér Verőn. Kolozsi Kálmán, úri- és női fodr. m., Hungária körút 98. Szül. 1878-ban Gyön­gyösön, szab. 1896-ban u.-ott. Mint segéd szülővárosában és Budapesten dolgozott amíg 1900-ban megnyitotta műhelyét. Je­les munkájáért 1904-ben díszokl. tüntet­ték ki. Élénk részt vesz az Ipt. életben, amelynek elölj, tagja és ellenőre. Neje: Sebő Zsuzsanna. Kocsis Gyula Kolozsi Kálmán Komlósi Gyula, fodr. m., Eskü út 6. bzul. 1880-ben, szab. 1901-ben Nyitrán. J í °J.SZ^?. na^y°bb városaiban, a Felvi- , e,.. furdóiben, Budapesten és Bécs elő­kelő műhelyeiben szerezte meg seeádi gyakorlatát. Jelenlegi üzletét 1919-ben ve“5 , a,t. es a mai követelményeknek megfelelően átalakította. 3 segéd és 3 tanuló dolgozik műhelyében, ßfszt vett a világháborúban. Neje: Csik Etel

Next

/
Thumbnails
Contents