A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

268 szakmája mozgalmaiban. Elnöke volt a Fodrászmesterek Szöv.-nek, az általa alapított Fodrászmesterek Szöv.-nek je­lenlegi elnöke. Tagja több iparos egye­sületnek. A világháborúban 14 hónapot a fronton töltött. Egyszer megsebesült. Neje: Farkas Julianna. Grósz István, úri- és női fodrász m. Károly körút 3. Szül. 1898-ban Német- szentpéteren, felszab. 1914-ben Aradon. Szakmabeli ismereteit szabadulása helyén és Budapesten bővítette. Önálló üzletét 1918-ban alapította és azt nagy szaktu­dással vezeti. A modern és higiénikusan berendezett műhelyben 4 segéd, 3 tanuló és 2 manikűrös dolgozik. 1914-ben Ara­don oklevéllel lett kitüntetve. Neje: Ko­vács Mária. Grósz István Gruber Ferenc Özv. Grosz Mátyásné, Szinnyei Merse ucca 20. szám. Gruber Ferenc, úri fodrász m. Báthory ucca 12. szám. Született 1882-ben Lé­ván. Berlin, Breszlau, Hamburg és Bécs városokban szerzett tapasztala­tok után hosszabb ideig Budapest előkelő műhelyeiben segédeskedett. Mo­dem felszerelésű üzletét 1925-ben nyi­totta meg. A háborúban az orosz fron­ton harcolt. Hosszabb ideig volt hadi­fogságban. Kit.: Nagy és kis ez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k. Gstalter Lukács, úri fodrász m. Vörös­vári út 140. Szül. 1883-ban, felszab. 1899- ben Bácsalmáson. Szabadkán és Buda­pesten töltötte segédidejét, amíg 1908- ban nem önállósította magát. Az úrifod­rászat mellett szakszerűen vezetett mű­helyében női- és gyermekhajvágással is foglalkozik. 1 segédet és 1 tanulót tart. Tagja több szakegyletnek. A világhábo­rúban 6 havi frontszolgálat után orosz hadifogságba került, ahonnan csak 3 év múltán jutott haza. Neje: Mednyánszky Jolán. Günther Péter, úri- és női fodrász m. Tanuló u. 4. Szül. 1890-ben Nagybecske- reken, felszab. 1904-ben Budapesten. Mint segéd dolgozott Budapest, Bécs és Me­rán előkelő műhelyeiben. 1920-ban átvette mostani 35 év előtt létesített műhelyét, amelyet 1930-ban újjáalakított és hölgy­fodrászattal bővített ki. 1 segéd és 1 ta­nuló dolgozik keze alatt. Tagja az ötté sportegyletnek. A világháborúban egy­szer megsebesült. Kit.: Nagy ez v. é. Neje: Buday Aloiz Margit. Guczunya Száva, úri- és női fodrász m. Üllői út 79. Szül. 1879-ben, felszab. 1896- ban Csurgón. Szabadka, Budapest és Bécs jelentősebb állomásai segédéveinek. Önálló műhelyét 1909-ben nyitotta. Szak­mabeli képességeit bizonyítja a két ez. v. é. és 1 bronz v. é. 2 segéd, 1 tanuló és 1 manikűrös dolgozik műhelyében. Neje: Petrekanits Marcella. Győry Róbert Károly, úri- és női fod­rász m. Gellért szálló. Szül. 1880-ban Fü- löpszálláson, felszab. 1896-ban Újvidé­ken. Budapesten, Kolozsvárott és Ausz­tria előkelő fürdőhelyein mint segéd fej­lesztette szaktudását. 1928 óta önálló. Mikó Géza fodrászmesterrel van társasvi­szonyban. 1903-ban bronzérmet és a szín­házi fodrászversenyen elismerő oklevelet nyert. A világháborúban teljesített szol­gálatáért Vörösker. és vit. szalagon vas­keresztet kapott. Neje: Bauer Eleonora. Gyulai Bazil, az Országház fodrásza. Szül. 1884-ben Munkácson, felszab. 1900- ban ugyanott. Segédi gyakorlatát Né­metország, Ausztria ás Olaszország na­gyobb városaiban szerezte. 1923 óta fod­rász az Országházban. A világháború­ban 1915-ben orosz fogságba került. Ka­landos út után Perzsián keresztül jutott 1920-ban haza. Neje: Kosz Juliska. Háasz József, fodrász m., Üteg u. 16. 1874-ben Ujszentannán szül. u. ott 1890- ben szab. 1899-ben történt önállósításáig több vidéki városban és Budapesten töl­tötte el segéd éveit. 1915—1918-ig telje­sített harctéri szolgálatot és mint sebe­sült szerelt le. Neje: Granyák Paula. Haab Gyula, úri fodrász m. Úri u. 14. Haasz Zoltán, úri és női fodrász m. Rákóczi út 72. Excelsior szálló. Telef. Győry Róbert Károly Gyulai Bazil

Next

/
Thumbnails
Contents