A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

256 teljesített szolgálatot a harctéren, két­szer megsebesült, ki.: br. v. é. Leszere­lése után vette át a 40 évvel ezelőtt ala­pított üzemet. 1926-ban bevezette a női fodrászatot, üzletét kibővítette külön emeleti nőitermet nyitott, villannyal, gázzal és a modern hajápolás gépeivel szerelte fel. 1912-ben oklevéllel tüntette­tek ki. Neje: Németh Ilonka. Bognár József, úri fodrász m., Gergely u. 38. 1879-ben Nagyatádon szül., u. ott a Milleneum évében szab. Kolozsvári, bu­dapesti, kaposvári és nagykanizsai mes­tereknél volt segéd. 1910-ben önállósí­totta magát. Résztvett a háborúban, 12 hónapig volt az orosz fronton. 1927-ben megnősült. Neje: Eitner Erzsébet. Bolváry Mihály, fodrász m., Vörös­marty u. 27. Szül. 1884-ben Kecelen, szab. 1900-ban Kiskőrösön. Baján, Budapesten és Zomborban volt segéd. 1907 óta ön­álló mester, egy segéddel dolgozik. A világháború alatt 30 hónapig küzdött az olasz, szerb és orosz frontokon, 24 hó­napig pedig orosz hadifogságban szenve­dett. 1929-ben volt az esküvője Bálint Máriával. vitéz Boros János, úri- és női fodrász m., Damjanich u. 3. Felsőnovajon 1895- ben szül., Rutkán tanulta iparát, 1913-ban szabadulva fel. A főváros több előkelő szalonjában praktizált. A háborút az orosz, szerb és olasz frontokon harcolta végig, négyszer megsebesülve. Kit.: nagy és kis ez. v. é., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. 1920-ban nőül vette Kenessey Máriát. 1925 óta önálló mester. Két segéddel dolgozik. Több nyelven beszél, az Ipt. elölj, tagja és az iparosérdekek lelkes harcosa. Böhle József, úri- és hölgyfodrász m., Molnár u. 29. 1902-ben Budapesten szül., 16 éves korában u. ott szab. Fél évig ta­nítómesterénél, öt évig pedig Slezák La­josnál dolgozott mint segéd. 1926-ban alapította üzletét. Szakképzett fiatal ipa­ros, aki otthon van a szakma összes ágaiban. A Bp. Polg. Dalkör és az Al­koholellenes Liga tagja. Neje: Polánszky Teréz. Böhm Tamás, fodrász m., Tompa u. 28. Szül. 1887-ben Gomboson, szab. 1893- ban Apatin. Budapesten, Szarajevóban, Eszéken és Fiúméban volt segéd. 1912- ben önállósította magát. Résztvett a há­borúban, Przemyslnél orosz hadifogságba esett és 1919-ben jött haza. Neje: Ba­logh Jusztina. Bó'sz Jakab, fodrász m., Dob u. 70. Rác- tötösön 1877-ben szül., Nagyny arádon 1894-ben szab. Szaktudását pécsi és bu­dapesti mestereknél fejlesztette 1916-ig, mikor is önállósította magát. Ma egy se­géddel és egy tanulóval dolgozik. Több nyelven beszél. 1909-ben nőül vette- Weingert Magdolnát. Bruszt József, úri- és női fodrász m.. Solymári út 32. Szül. 1903-ban, felszab. 1916-ban Budapesten. Ugyanitt gyako­rolta iparát mint segéd jó mesterek mű­helyeiben. 1929-ben alapított műhelyében 1 segéd és 1 tanuló dolgozik. 1926-ban nőül vette Bier Máriát, aki szakképzett hölgyfodrász. Bucher János, úri fodrász m. Alpár u. 9. Szül. 1878-ban Hidegkúton, felszab. 1896-ban. Műhelyét 1899-ben alapította. 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Min­den energiáját ipara fejlesztésére for­dítja. A világháborúban katonai szolgá­latot teljesített. Neje: Merját Teréz. Burger György, úri fodrász m. Szé­chenyi u. 12. Burger Jenó', úri- és női fodrász m., Práter u. 22. Szül. 1889-ben, szab. 1906- ban Budapesten. 22 évi segédeskedésének gazdag tapasztalataival 1928-ban önálló üzletet alapított, melyben főleg a női fodrászatot kultiválja. 1 segéd, 1 mani­kűrös és 3 tanonc nyer elhelyezést mű­helyében. Neje képesített fodr. mester segíti az üzlet vezetésében. Burkó Vince, úri fodrász m. Fő u. 10. Szül. Budapesten 1871-ben, felszab. 1888- ban. Ugyanebben az évben már megnyi­totta műhelyét, amelyet újabban a mo­dern követelményeknek megfelelően át­alakított. Jelenleg 2 segédet foglalkoz­tat. Eddig kb. 10 tanulót szabadított fel. Neje: Hauer Paula. Búzás János, úri fodrász m. Báthory u. 19. szám. Burits Imre, úri fodrász m. Erzsébet körút 51. Szül. 1883-ban Visontán, fel­szab. 1901-ben. Nagykanizsa és Budapest neves mesterei mellett fejlesztette szak­tudását. Jelenlegi műhelyét 1907-ben alapította. Modem berendezésű üzletében 3 segéd, 1 tanuló és 1 manikűröző dolgo­zik. 1906-ban nőül vette Csigvár Erzsé­Bucher János Bruszt József

Next

/
Thumbnails
Contents