A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

mőn. Segédideje alatt Pécs és Budapest műhelyeiben dolgozott, majd Bécsben és Münchenben gyarapította szakismereteit.

1925-ben alapított üzemét (5 személyre modemül felszerelve) nagy tudással és szorgalommal vezeti. 4 alkalmazott közreműködésével. A világháborúban részt vett. Neje: Brachmann Gertrud.

Berger József, úri- és hölgyfodrász, Jászberényi u. 10. Szül. 1898-ban Wiesenberg, szab. 1916-ban Budapest. Háború alatt a 7. közös huszárokkal az olasz és román frontokon volt. 18 éve üzletvezető szabadulási helyén, Magyarevits Vilmosnénál. 1925-ben a budapesti kiállításon II. díjjal, 1929-ben emlékéremmel tüntették ki. Neje: Bakonczay Adél.

Bérezi Ernő' fodrász m., Kaplony u. 3. Szolnokon 1881-ben szül, Budapesten 1898-ban szab. Szabadulásától 1901-ig a Magyar Színház fodrásza volt. 1913-ban önállósította magát. Üzlete a magyar úri társadalom krémjének kedvenc találkozási helye. Egy segéddel dolgozik. A Borbély és Fodrászsegédek Orsz. Egyes. "V. titkára. Résztvett a háborúban. Neje: Köck Józsa.

Biczó István, úri- és női fodrász m. II. Mária tér. 1908-ban Körmenden szül.,

1927- ben Budapesten szab. 2 évig fejlesztette a fővárosban szakadását. Több versenyen vett részt, ahol oklevelekkel tüntettetett ki. 1929-ben önállósította magát. A modern hajápolás összes kellékeivel felszerelt terme, külön férfi és hölgyosztályra oszlik (fülkerendszer). Neje: Borsos Ilona vizsgázott fodrásznő

1928- ban oklevéllel kitüntetve, közreműködik az üzem vezetésében.

Birkenhauer András, úri- és hölgyfodrász m. Gyömrői ú. 5. Fehértemplomban 1900-ban szül., u. ott szab. 1914-ben.

1916—18-ig az olasz, francia és román Frontokon harcolt, kit.: k. ez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k. A nemz. hads.-ben mint altiszt szerelt le. 1929 óta mester. Három nyelven beszél. Neje: Somogyi Mária.

Birkenhauer Ferenc, fodrász m. Ra- nolder u. 26/b.

Biró Mihály, úri fodrász, Dohány u. 28. Szül. 1887-ben, szab. 1904-ben Gárdoson. Orosházán, Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Gárdoson működött mint segéd. 1921 óta üzletvezetőként működik. Három nyelven beszél. 6V2 évig orosz hadifogságban volt. Neje: Valeries Ágnes Anna.

Blásity Rezső, úri- és hölgyfodrász m. Jászberényi u. 4. Gyálán 1876-ban szül., Szegeden 1891-ben szab. A fővárosban •és szabadulási helyén fejlesztette szaktudását. 1901-ben létesítette vállalatát. 4 segéddel dolgozik. Az iparos érdekek lelkes harcosa, v. ipt. elölj. tag. Végig- küzdötte a háborút, kit.: nagy ez., kis ez. v. é., br. v. é., K. cs.-k., seb. é. Neje: Bibók Rozália.

Blum József, úri fodrász m. Paulay Ede u. 1. Szül 1901-ben, felszab. 1918- ban Zólyomban. Segédi gyakorlatát Miskolc és Budapest műhelyeiben szerezte. 1928-ban berendezte a mai kor követelményeinek megfelelően műhelyét. 1 segédet, 1 tanulót és 1 manikürözöt foglalkoztat. 1928-ban nőül vette Guttmann Etelt.

Borsodi József, úri fodrász m. Rózsa u. 81. szám.

Böhm Mihály, úri fodrász m. Zsig- mond u. 36. Szül. 1877-ben Pakson, szab. 1893-ban. Mint segéd Kalocsán és a fővárosban gyakorolta iparát. 1903-ban alapított műhelyét elismert szaktudásával és szorgalmával fejlesztette mai színvonalára. 2 segédet és 1 tanulót alkalmaz. A háborúban közel 3 évet töltött a fronton. Neje: Papp Eszter.

Böröcz Mihály, úri- és női fodrász m., Üllői út 16/b. Szül. 1890-ben Nagytebel községben, szab. Nagyilondán 1908-ban. Kolozsvár, Pápa és Budapest műhelyeiben 18 éven át dolgozott mint segéd. 3—3 fülkés műhelyét a legjobb közönség látogatja. 2 segédet, 3 tanulót és 1 manikürt foglalkoztat. A világháborúban megsebesült és mint 32 % -os rokkant szerelt le. Neje: Bencze Eszter.

Böszörményi József, úri fodrász m., Szt. László út 95. Szül. 1901-ben Jász- karajenőn, szab. Szolnokon 1919-ben. Nagykőrös, Szolnok és Budapest főbb állomáshelyei segédéveinek. 1928-ban nagy képzettségét önálló üzletében érvéBlásity Rezső