A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
243 Veres István, férfiszabó m., Csengeri n. 88. Szül. Udvard községben 1886-ban, ^zab. Érsekújváron 1902-ben. Előbb kisebb vidéki városokban dolgozott, majd Budapest nagyobb műhelyeiben vállalt segédi munkát. 1913-ban önállósította magát. A világháborúban hosszú frontszolgálat után orosz fogságba került. Háromszor megsebesült. Kit.: kis ez. v. é. ás br. v. é. Neje: Speck Katalin, István fia a szakmát tanulja. Verli János Vihrabecs Ferenc Verli János, férfiszabó m., Hunyady tér 11. Szül. 1874-ben a komárommegyei Tarján községben. Tatán szab. 1891-ben. Tatán és Budapesten szerezte meg segédi gyakorlatát. 1896-ban a Milleniumi kiállításon oklevelet és jutalmat nyert. 1903- ban önálló műhelyt nyitott, melyben 2 segéddel dolgozik. A világháború alatt 3 évig szolgált. Neje: Kiss Jusztina. Végh Ferenc, férfiszabó m., Ráday u. 7. Szül. 1875-ben Cegléden, szab. u.-ott 1893-ban. Régi jóhírű szabó családból származik. Segédéveit Budapest elsőrangú műhelyeiben töltötte, 1900-ban lett önálló. Jelenlegi műhelyét 1917-ben alapította. Specialista a díszmagyar ruhában, sok előkelőségnek készítette díszöltönyét. Neje: Egri Mária. Vékony Sándor, szabó m., Királyi Pál ucca 10. Tel.: 832—21. Szül. 1867-ben Erdődön; szab. 1884-ben Szatmáron. 1885-ben jött a fővárosba. Itt rövidesen szabász, majd a Karácsonyi László cég és a Köztisztv. Fogy. Szöv. főszabásza lett. 1910-ben önállósította magát. 1913- ban szakügyi munkássága révén orsz. szaktekintély. Ebben az évben adta ki havi füzetekben a tizedrendszerű tanterveit. Ennek alapján szakoktatóvá választották. A Szabómesterség című tankönyve 1922-ben jelent meg, amely 1925- ben második kiadást ért el. 1928-ban készült el a szabászat pozitív tantételeivel. Ezen az alapon állítja elő úgy a férfi, mint a női testek domborművét, amelynek eredménye az, hogy főúri megrendelőin a frakkot és magyar díszruhát is teljesen készen próbálja ki. Neje: Baróth Hermin. Vihrabecs Ferenc, férfiszabó m., Ér ucca 2. Szül. Losoncon 1883-ban; szab. Füleken 1897-ben. Miskolc, Muraszombat, Losonc, Brassó és Budapest műhelyeiben segédeskedett. 1910 óta folytatja önállóan iparát. Tagja több szakegyletnek. Neje: Kecskés Ilona. Két fia műhelyében dolgozik. Vida Vince, férfiszabó m., Molnár u. 10. Szül. 1873-ban a komárommegyei Nagykeszi községben. 15 éves korában, 1888-ban szab. Gönyűn, ahonnan szakmájának alapos elsajátítása céljából Győrbe majd Bécsbe ment. Frankfurtban elvégezte a szabászati akadémiát, utána Komáromban dolgozott. Budapestre kerülve pár évi segédeskedés után, 1900-ban önállósította magát; üzlete azóta vevőinek megelégedésére prosperál. A világháborúban több kitüntetést szerzett. (Kisez. v. é., kétszer br. v. é., K. cs.-k.) Neje: Kovács Julianna. Vitáris László, szabó m., Ó u. 25. Tur- kevén 1900-ban szül., Budapesten 1917- ben szab. Szaktudását Turkevén és Budapesten fejlesztette. Szabászati tanfolyamot végzett. 1922-ben megalapította műhelyét, ahol egy segéddel és tanulóval dolgozik. A B. F. C. pénztárosa. 1925-ben volt az esküvője Szőke Erzsébettel. Vizy János, férfiszabó m., Gyarmat u. 49. Szül. Tarja községben 1882-ben, szab. Kézdivasárhelyen 1897-ben. Tapasztalatokban gazdag segédi működés után 1914- ben önállósította magát. A világháborúban sebesülten orosz fogságba került, ahol 6 évig sínylődött. Neje: Vitkovszky Anna. Vimola János, férfiszabó m., Podma- niczky u. 63. Szül. Buraibükk községben 1884-ben; szab. Kadarkuton 1905-ben. Önállósítása (1920) előtt Pécs és a főváros mesterei mellett sajátította el tökéletesen a szakmát. 1 segédet foglalkoztat. Tagja a K. I. O. Sz.-nak Neje: Schneider Erzsébet. Vizy János 16* Vitáris László
