A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

222 Schwartz Ignác, szabó m., Kálvária tér 5. Schwartz Lajos, férfiszabó m., Izabella ucca 6. Szül. 1866-ban Bóta községben; szab. Mosolcon 1882-ben. Szakmájában való tökéletesedés céljából Berlinben dol­gozott. Több vidéki város jeles műhelyei­ben segédeskedett. 1890 óta önálló mes­ter, aki kizáróan mérték szerint készíti munkáit, elsőrendű kivitelben. 1892-ben nőül vette Kosztelitz Katalint. Schwartz Sándor, szabó m., Ó u. 17. Móron 1883-ban szül.; Székesfehérváron 1898-ban szab., amikor pénzjutalomban részesült. 10 évig dolgozott Wien, Abbá­zia, Triest, Berlin és München legelső mestereinél. 1909-ben alapította vállala­tát. Műhelyében 8—10 segéddel dolgo­zott. Háború alatt a 32. tábori tüzérek­kel a szerb, orosz és román fronton volt, mint 33%-os rokkant szerelt le. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Schwartz Zsigmond, szabó m., Csángó ucca 5. Schwarz Izidor, férfiszabó m., Ele­mér u. 37. Érpatakon szül. 1891-ben; szab. Űjfehértón 1907-ben. Miskolc, Nyír­egyháza és Debrecen főbb állomásai se­gédéveinek, melyek alatt kiváló szakem­berré fejlődött. 1928-ban lett önálló, 2 segéddel és 1 tanulóval végzi szakkép­zett munkáit. A világháborúban részt vett. Kit.: K. cs.-k. Neje: Weisz Frida Schwere Eisig, cégtulajdonos: Fekete Leó, férfiszabó mester Lujza ucca 1/b. Szül. 1885-ben, szab. 1920-ban és ez idő óta vezeti atyja Schw. E. által 40 év előtt alapított tömegmunkával foglalkozó mű­helyt. A cég egyike volt a fővárosban a legelsőknek, amelyek modern rendszer szerint tömegtermeléssel foglalkoztak. Neje: Neugebauer Frida. Sebők László, férfiszabó m., Liliom u. 54. Szül. Kecskeméten 1891-ben, szab. Budapesten 1907-ben. Az 1906. évi ta- nonckiállításon arany oklevelet nyert. A világháború megszakította a segédi prakszisát. 1918-ban hazatérve, önálló­sította magát. Műhelyében minden szak- bavágó munka készül gondos kivitelben. Neje: Korin Róza. Semmel Sámuel, férfiszabó m., Király ucca 6. Szül. 1876-ban; szab. 1890-ben. Külföldön és a fővárosban töltötte ta­pasztalatokban gazdag segédéveit. 1905- ben alapított műhelyében a nadrágszabó­ságban specializálta magát. A világhá­borúban egyszer megsebesült, vitéz ma­gatartását kisez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetésekkel jutalmazták. Neje: Schiff Róza. Sédi János, férfiszabó m., Síp u. 19. Szül. 1882-ben; szab. 1898-ban Aranyos- Maróton. Segédéveit Nagybecskereken Budapesten töltötte. 1919-ben megalapí­tott műhelyében 2 segédnek ad munkát. Eddig 5 tanulót szabadított. Végighar­colta a világháborút az orosz és olasz fronton. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. József fia nála szabadult és jelenleg is műhe­lyében dolgozik. Sédi János Fekete Leó Serfó'ző János, férfiszabó m., Várme­gyeház u. 7. Szül. Foktőn, (Pest m.), sza­badult u. ott 1895-ben. Segédi gyakorlatát Budapest nagy műhelyeiben szerezte meg. Rendelésre és üzletek részére dol­gozó műhelyét 1910-ben alapította. 1908- ban nőül vette Raveszky Annát. Serfőző János Singer Dezső Sidlovszky János, férfiszabó m., Váci út 51. Szül. 1877-ben Kistapolcsányon, szab. 1894-ben Aranyosmaróton. Léva, Kispest és Budapest segédéveinek fonto­sabb állomásai. 1915-ben alapított műhe­lyében rendelésre és üzletek részére ké­szít 2 segédével és 2 tanulójával la kivi­telben ruhákat. Alelnöke a Főv. Ip. Da­lárdának. Mint dalár szerepelt az ország legtöbb városában és számos díjat nyert. Neje: Schwätz Borbála. Silbermann József, szabó m., Király ucca 47. Zalaegerszegen 1867-ben szül.; 13 éves korában u. ott szab. Pécs mes­tereinél fejlesztette szaktudását. 1894- ben megnősült és megalapította műhe-

Next

/
Thumbnails
Contents