A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
220 ben rendelésre, mérték szerint dolgozik. Tagja a Kereszt. Ip. Szöv.-nek. A világháborúban részt vett. Neje: Marosi Erzsébet. Máriát. Schei Sándor, férfiszabó, Kálmán u. 23. Szül. Szilágycseh községben 1879- ben, szab. Szilágysomlyón 1897-ben. Mint segéd a főváros jobb műhelyeiben dolgozott. 1920 óta vezeti 2 segédet foglalkoztató, rendelésre dolgozó műhelyét. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. Kit.: Br. v. é. és K. cs. k. Neje: Freund Erzsébet. Scheierli István, polg.- és egyenruha szabó m., Régiposta u. 7—9. Szül. Szat- máron 1912-ben, szab. Budapesten 1910- ben. Mint segéd előkelő pesti cégeknél működött, majd 1916-ban önállósította magát. A Technológia összes szakbavágó tanfolyamát elvégezte. Az iparostársadalom egyik igen számottevő tényezője. A Kér. Szabómesterek Orsz. Szövetségének volt jegyzője, a Katonaszabók Egy.- nek volt főtitkára, a Főv. Ip. Dalárda alapító tagja és volt főtitkára, stb. Nős. Schilli József, férfiszabó m., Dorottya u. 11. Szül. 1900-ban, szab. 1917-ben Zomba községben. Szaktudása fejlesztése céljából a fővárosba jött és 10 éven át működött mint segéd jobb mesterek •oldalán. 1927-ben lett önálló. Neje: Hei- dinger Karola. Scheiber Dávid, férfiszabó m., Péterfy Sándor u. 5. Szül. 1864-ben Kálóz községben; szab. 1880-ban Moóron. Tapasztalatokban gazdag segédidő után 1893- ban lett önálló. Műhelyek részére készít kifogástalan munkát. 1893-ban nőül vette Neuwelt Reginát. Schierl Antal, férfiszabó m., Márvány ucca 29. és Győző u. 5. Szül. 1881-ben, szab. 1897-ben Pozsonyban kitüntetéssel. 21 évi segédi praxisa alatt szakmáját tökéletesen elsajátította és 1918-ban önálló lett. Győző uccai fiókját 1929-ben nyitotta és azóta fia, Antal vezeti. A világháborúban 18 havi frontszolgálat után, orosz fogságba került. 1906-ban nősült; neje: Kondász Ilona. Schlath J., férfiszabó m., a Potecz és Schlath-cég beltagja, Hajtsár út 87/B. Szül. 1901-ben Óbecsén, szab. 1918-ban Szegeden. Mint segéd szabadulási helyén és Budapesten dolgozott. Neje: Kiss B. Margit. (Egyéb adatokat lásd Potecz Józsefnél.) Schleer Pál, férfiszabó m., Csáky u. 34. Schlevenszky Márk, férfiszabó m., Rózsa u. 13. Szül. 1883-ban Nagybányán, szab. Nagybocskón 1901-ben. Segédévei alatt Mármarossziget, Kolozsvár és Budapest műhelyeiben gazdagította szakismereteit. 1921-ben önállósította magát. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. 1916-ban nőül vette Panczák Máriát. Schmidt Antal, férfiszabó m., Szerdahelyi u. 10. Szül. 1894-ben Piszkén; szab. 1910-ben Budapesten. Mint segéd a főváros műhelyeiben szerzett gyakorlatot. 1921-ben alapított műhelyében 3 segéddel és 3 tanulóval konfekciómunkát készít. 1910-ben díszoklevéllel tüntették ki. Neje: Timan Emilia. Schmidt Pál, férfiszabó m., Batthyány ucca 49. Szül. 1871-ben; szab. 1889-ben Rőtfalván. Sopron, Graz és Budapest Műhelyeiben töltötte a segédesztendőket. Speciális mellényszabóságát 1912-ben alapította. Kizáróan előkelő műhelyek részére dolgozik. 1899-ben nőül vette Hutter Máriát. Schlevenszky Márk Schmidt Sándor Schmidt Sándor, férfiszabó m., Szabolcs u. 7. Szül. 1886-ban Adonyban; szab. u. ott 1903-ban. Megfordult mint segéd Bécs, Nyíregyháza és Budapest műhelyeiben. Egy segéddel dolgozó szabóságát 1919-ben alapította. Részt vett a világháborúban. Neje: Varga Mária. Schnierer Ferenc, férfiszabó m., Mester u. 9. Szül. 1890-ben Jánoshegy községben, szab. 1906-ban Körmöcbányán. Az ország nagyobb vidéki városaiban dolgozott mint segéd, majd szaktudása fejScheierli István Schlath J.
