A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
214 lyeiben és 1929-ben lett önálló. Nagy szorgalommal és hozzáértéssel szolgálja ki jobb osztályhoz tartozó rendelőit. Szabászatot tanult. Szép munkájáért elismerő oklevéllel tüntették ki. Preisz Ignác, férfiszabó m., Szövetség ucca 35. Szül. Abonyban 1860-ban; szab. Szolnokon 1878-ban. Segédidejét az ország nagyobb városaiban és a fővárosban töltötte. 1884-ben nyitotta meg műhelyét. Régi szabó családból származik, atyja a nagyabonyi szabó céhnek mestere volt. 46 éves műhelye az egész szakmában megbecsülésnek örvend, még ma is fiatalos munkakedvvel és energiával szolgálja ki a jobb körökhöz tartozó rendelőit. Neje: Teitelbaum Berta. Pritz József, férfiszabó m., Krisztina körút 99. Szül. 1871-ben; szab. 1885-ben Újbányán. Németország nagy városai- ban, Esztergomban és Budapesten szerezte meg segédi gyakorlatát. 1910-ben alapított műhelyében rendelésre dolgozik. Tagja több szakegyletnek. A világháborúban 2 évet a fronton töltött. Neje: Král Paula. Princz Manó, férfiszabó mester, We- kerle Sándor u. 5. Budapesten 1856-ban szül. és 1872-ben még a céhrendszer alatt szabadult fel. Segédéveit a Neuländer híres szabómesternél és Wienben töltötte. 1888-ban önállósította magát. 45 év óta mint önálló mester a legelsők közé emelkedett. Iparának úgy kulturális mint szociális mozgalmaiban állandóan tevékeny részt vett és mint egyikét a legtekintélyesebb és legismertebb mestereknek országosan ismerik. Műhelyéből csakis elsőrangú munka kerül ki ,a legjobb közönség számára. Probó István, férfiszabó m., József u. 53. Szül. 1900-ban Budapesten, szab. u. itt 1918-ban. Jó műhelyekben eltöltött segédévek után 1925-ben lett önálló. Műhelyében 1 segédet foglalkoztat. Rendelésre dolgozik. Neje: Horváth Erzsébet. Purj esz Adolf, férfiszabó m., Nagymező u. 6. Szül. 1864-ben; szab. 1877-ben Szilágycseh községben. Szakmájának alapos elsajátítása céljából a fővárosba jött és 18 éven át segédeskedett jobb műhelyekben. 1895-ben lett önálló. Műhelyét nagy képzettséggel vezeti. Neje: Grosz Riza. Rab András, férfiszabó m., Garay u. 2. Raczky Pál, férfiszabó m., Aggteleki ucca 11. Szül. Pánd községben 1887-ben; szab. Budapesten 1903-ban; ugyanitt töltötte jó mesterek oldalán segédéveit. 1912 óta önálló. Rendelésre dolgozó szabóságában 2 tanulónak ad munkát. Részt vett a világháborúban, 3 évet fogságban töltött. 1919-ben megnősült. Raffay András, férfiszabó m., Rákóczi út 57/a. Szül. 1851-ben; szab. 1868-ban Turáni községben, még a céhrendszer alatt. A kor követelményének megfelelően, mint legény, vándorúton volt. 1879- ben lett önálló és azóta megszakítás nélkül dolgozik. A szakma egyik legidősebb még működő tagja. Az ág. ev. egyház volt tanácsosa, jelenleg egyházfi. Neje: Kutlik Julianna. Rakovszky Miklós, férfiszabó m., Pod- maniczky u. 55. Tel.: 134—57. Szül. Ara- nyosmaróton 1892-ben; szab. Léván 1909- ben. Szakmájának gyökeres elsajátítása végett a fővárosba jött, ahol 13 évig működött mint segéd. Kiváló szaktudással felszerelve, 1922-ben önállósította magát. Műhelyében 4 segéd és 2 tanuló van alkalmazva. A világháborúban egyszer megsebesült. Kit.: vaskereszt. Rakovszky Mihály, férfiszabó m., Zsig- mond u. 14. Ratting József, férfiszabó m. Koháry ucca 19. Rauscher Bálint, férfiszabó m., Lipót körút 26. Szül. 1888-ban Láncos községben, szab. 1906-ban Budapesten. A fővárosban dolgozott mint segéd, később mint szabász a Nánási cégnél. Elsőrendű munkát produkáló műhelyét 1914-ben alapította. A világháborúban hősies magatarPredl Lajos Preisz Ignác Raffay András Rauscher Bálint
