A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
206 1912-ben Jánosházán. Pápa és Budapest műhelyeiben töltötte segédidejét és elsajátította a szakma minden ágát. 1 segédet foglalkoztató műhelyében rendelésre dolgozik. A világháborút 1915-től végig- küzdötte, mint rokkant szerelt le. Neje: Németh Matild. Némethy András, férfiszabó m., Lajos ucca 112. Szül. 1893-ban; szab. 1907-ben Békésgyulán. Tanulmányait München és Drezda műhelyeiben fejezte be. Dolgozott mint segéd Kolozsváron, Nagyváradon és Budapesten; mint szabász jó nevet szerzett magának. 1929 óta önálló. 1 segéddel és 1 tanulóval dolgozik A világháborúban részt vett. Neje Ternoszky Ilona. Németh Gyula, a férfiszabók Ipartestületének elnöke, az I. P. O. Sz. ügyvezető elnöke, a budapesti kereskedelmi és iparkamara beltagja, a Kisipari Hitel- intézet számvizsg. biz. tagja, a budapesti férfiszabók ipt. nyugdíjintézetének elnöke, a Szabómesterek Orsz. Szövetségének igazgatója, az O. T. I. igazg. tagja, 1872-ben Sziliben született, hat elemi elvégzése után Sopron legelső férfiszabójánál 1884-ben kitüntetéssel felszabadult. Mint segéd Wienben és a kontinens nagyobb metropolisaiban dolgozott. 1889-ben tért vissza Budapestre és itt 7 éven át mint szabász elsőrangú műhelyekben dolgozott. Mint segéd tagja volt az Ipt. békéltető bizottságának, 1889 óta intézőségi tagja volt az Első Budapesti Szabósegédek Önképző Egyesületének. 1889-ben lett önálló. Az ú. n. legfinomabb férfiszabóságot vezeti. Vevőköre a szellemi és történelmi arisztokrácia. Puritán, jellemes, becsületes gondolkodása predisztinálták őt arra, hogy az ország kézműves iparosságának egyik kimagasló vezére legyen. Hervadhatatlan érdemeket szerzett az ipartestület háztartásának rendbehozatala körül. Sikerült az ipt. székházát az azt terhelő 360.000 aranykoronás köl- csöntől mentesíteni. Kitűnő pénzügyi politikájával az ipt. viszonyait teljesen rendezte, úgyhogy az ma megtakarított vagyonnal rendelkezik. Ő iniciálta és alapította az ipt. nyugdíjintézetét, átszervezte a testület jegyzői irodáját és egész tevékenységét a ipari társadalom javára gyümölcsözteti. Két gyermeke közül az egyik 8 éves korában meghalt, a másik férjezett Riegl Jánosné, akinek férje gróf Bethlen István inkei intézője volt 1925-ig. Nitsch Mihály, férfiszabó m., Sas u. 2. Nagyeőrben szül. 1880-ban, Budapesten 1899-ben szab. és itt dolgozott több neves mesternél (Batta). 1906-ban lett önálló és 24 éves önállósága óta a legjobb munka kerül ki műhelyéből. Bronzéremmel és oklevéllel lett kitüntetve szép munkájáért. Szabászatot tanult. Mint szakaszvezető harcolta át a világháborút, 1916-ban orosz fogságba került, honnan 1918-ban szökve tért vissza ezredéhez. Felesége Müller Mária. Némethy András Németh Gyula Nitsch Mihály Nikolényi Alajos
