A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
201 nyitotta önálló műhelyét. 1903-ban ezüstéremmel tüntették ki szép munkájáért. A világháborút végigküzdötte. Neje: Schäffer Anna. Ifj. István fia a szakmában dolgizik. Ezüst okmányérem és aranyérem kitüntetést kapott. Mészáros János, polgári és egyenruha szabó m., Bajnok u. 31. 1890-ben Tószegen szül., 1907-ben Nagyabonyban szab. Tudását szabadulási helyén, Bodajkon, Cegléden és a fővárosban fejlesztette 1919-ig, amikor is önállósította magát. Iparát jól értő, szakképzett mesterünk, aki már tanonc korában is kitüntetésben részesült. Neje: Bielik Ilona. Merló Mátyás, férfiszabó m., Ferenc tér 9. Mezei Dénes, férfiszabó m., Tisza Kálmán tér 27. Szül. 1886-ban Gyergyódit- rón, szab. 1905-ben Marosvásárhelyen. Tizennégy éven át működött mint segéd a fővárosban, Kolozsvárt és Marosvásárhelyen. 1919 óta önálló. Forgalmas műhelyében I. oszt. konfekciómunkát végez. Résztvett a világháborúban. Neje: Szöl- lősi Erzsébet. Dénes fia műhelyében tanulja a szakmát. Michalik Ádámnik Lőrinc, férfi és női- szabó m., Szövetség ucca 41. Szül. 1876- ban; szab. Hódmezővásárhelyen 1905- ben. Orosháza, Arad és Budapest segédidejének főbb állomásai. 1918-ban nyitotta meg mérték szerinti rendelésre dolgozó műhelyét. Szép munkájáért elismerő oklevelet és érmet nyert. Barabás Béla orsz. képviselő részére készített díszmagyarért aranyérmet nyert. A világháborúban részt vett. Neje: Grosz- mann Mária. Miklós Sándor, férfiszabó m., Dembinszky u. 48. Minkovits József, férfiszabó m., Horthy Miklós út 76. Szül. 1877-ben Minsk-ben; szab. 1892-ben. Oroszország több nagyobb városában, majd Konstantinápolyban és Szófiában dolgozott mint segéd. Önálló Budapesten 1907-ben lett. Több nyelven beszél. Legelsőrangú mestereknél tanulta a szabászatot és keze alól kiváló munka kerül ki. 1906-ban nőül vette Vargatyi Reginát. Mirika Béla, egyenruha- és fériszahó m., Drégely u. 10. II. em. 20. Brassóban 1884-ben szül., u. ott 1901-ben szab. fel. Segéd szabadulási helyén és Budapesten volt. 1910-ben önállósította magát. SzaMlinaritz Márton, férfiszabó m., Szerdahelyi u. 20. Szül. 1883-ban Geletneken; szab. Léván 1898-ban. Önállósításáig (1922) Felsőmagyarország és Budapest mesterei mellett fejlesztette szaktudását. Kizáróan javítással foglalkozó műlónjából a legkényesebb ízlést is kielégítő munkák kerülnek ki. Egyike a legszámottevőbb iparosainknak. Ipt. elölj, tag, ta- noncvizsg. biz. tag. a Szabó Ip. Kör vál. tagja és ellenőre, a Hitel és Termelő Szöv. vezetőségi tagja, stb. Neje: Hegyi Berta. Misoga Sándor, cs. és kir. udvari szállító, Váci u. 36. Tel.: Aut. 830—08. M. Jenő 1895-ben Budapesten szül., ahol az érettségi letétele után 1919-ben szab. Hosszabb külföldi ■ tanulmányút után, 1920-ban vette át az 1885 óta fennálló jóhírű szalon vezetését. A Sz. O. Sz. vál. tagja, a Belv. Szabók titkára és számos társadalmi egyesület támogatója. Háború alatt az orosz és olasz fronton volt, mint t. hdgy szerelt le, kit.: 2 br. v. é. és K. cs.-k. Minkovits József Müncz Gusztáv Mészáros János Mezei Dénes Mirika Béla Mlinaritz Márton
