A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
195 ben. Budapesten majd Párisban tanulmányozta iparát, honnan bőséges tapasztalatokkal és a francia nyelv tudásával tért haza. 1927-ben lett önálló, rendelésre dolgozik. Lőrincsek Lajos, úri- és egyenruha szabó m., Szt. László út 76. f. 6. Ipoly- szalkán 1885-ben szül., Budapesten tanulta az ipart, 1901-ben szab. Jeles fővárosi mestereknél fejlesztette tudását. 1927-ben lett önálló. Részt vett a világháborúban, mint szkv. szerelt le, kit.: br. v. é., vasker. és K. cs.-k. Neje: Nagy Mária. Ludas Imre, férfiszabó m., Fő u. 68/A. Szül. 1875-ben Szimö községben; u. ott szab. 1891-ben. Önállósága előtt a Dunántúl városaiban segédeskedett. 1899-ben megnyitott műhelyében rendelésre készít kifogástalan férfiruhákat. A világháborúban 6 havi harctéri szolgálat után 1915 szeptemberében orosz fogságba került; itt teljesen megrokkant és sok szenvedés után, 1919-ben mint csererokkant jött haza. Hadifogságban kétszer, itthon háromszor operálták, de nem sikerült megmenteni, mindkét lábfejét amputálni kellett. Neje: Somogyi Anna. Ludwig Jakab, férfiszabó m., Próféta ucca 5. Szül. 1860-ban Kecskeméten; szab. 1878-ban Budapesten; ugyanitt és Miskolc jó mestere mellett töltötte segédéveit. 1887 óta önálló mester. A kés szabászat feltalálója. Az M .T. K. pártoló híve. Eddig 6 tanulót szabadított, akik a szakmában jól beváltak. Neje: Siegel Antónia. Lukács Ferenc, férfiszabó m., Petőfi Sándor u. 6. Szül. Bajót községben 1888- ban; szab. 1905-ben Esztergomban. Segédideje alatt Bécsben és Németországban fejlesztette szaktudását, majd Budapest nagyobb műhelyeiben dolgozott. 1912-ben önállósította magát. Nagy forgalmú előkelő műhelyében 5—6 segédet foglalkoztat. Az Ipt.-nek 1919 óta elől- járósági tagja. Tevékeny részt vesz a szakma mozgalmaiban. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Neje: Kiszel Erzsébet. Lukacsik Mihály, férfiszabó m., Kazinczy u. 12. Szül. Korponán 1880-ban; szab. Zólyomban 1896-ban. Üzletek részére dolgozó műhelyét 1911-ben alapította, előzőleg a fővárosban segédeskedett. Szakképzett egyenruhaszabó. A harctéren tanúsított vitézségét br. v. é. és K. cs.-k.-el jutalmazták. Neje: Folkusházy Vilma. Lupták József, férfiszabó m., Dob u. 80. Szül. 1882-ben Nyeczpál községben; szab. Budapesten 1898-ban. Eger és Budapest műhelyeiben szerezte meg segédi praxisát. 1910 óta önálló. Műhelyek részére készít kifogástalan munkát, 1 segéd és 1 tanulóval. A világháborúban az olasz fronton szolgált. Neje: Kuna Mária. Luksik János, férfiszabó m., Akácfa u. 27. Luptovits Sándor, férfiszabó m., Üllői út 63. Szül. 1873-ban Magyarpécskán, szab. 1891-ben atyja, néhai L. János műhelyében. 22 éven át dolgozott Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Szeged, Aranyosmarót és Budapest műhelyeiben, szakmájában egyre tökéletesedve, míg 1913- ban önállósította magát. A világháborúban, minthogy több nyelvet beszél, katonai detektívszolgálatot teljesített és megsebesülve mint 75%-os rokkant szerelt le. Neje: Sindler Mária. Luptovits Sándor Lübek Lajos, férfiszabó m., Thököly út 17. Szül. 1875-ben Marcaliban, szab. 1892-ben Csurgón. A szakmában való kiképzését Drezda és Budapest előkelő műhelyeiben fejezte be. 1902-ben alapított műhelyében a legkényesebb igényeket is kielégítő munka készül. Jelenleg 2 segédet és 2 tanulót foglalkoztat, akik közül több elismert mester került ki. A világháborúban orosz fogságba került, ott is folytatta szakmáját. Irkuckban nagy műhelye volt. Neje Grünbaum Jenny. László és György fia, valamint Margit leánya a szakmában dolgoznak. Nagyatyja és atyja jónevű szabómesterek voltak. 13* » Ludas Imre Ludwig Jakab
