A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
179 lyét, amelyben 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Végigküzdötte a világháborút. Karczagi Sziics Imre, szabó m., Szt. László út 108. 1894-ben Szentesen született, 1910-ben ott is szabadult fel. Szentes, Lugos, Temesvár és Budapest voltak segédéveinek állomáshelyei. Elvégezte a szabászati tanfolyamot. 1921- hen alapította műhelyét. 2 segéddel dolgozik. Háború alatt az orosz és olasz frontokon harcolt, kit.: br. v. é. és K. •cs.-k. Neje: Bajkay Ilona. Kassay János, férfiszabó m., Bokréta ucca 22. Szül. 1875-ben Felnémet községben; szab. Egerben 1893-ban. Miskolc, Putnok és környéki helyiségekben kezdte meg segédi munkáját. Nagyváradon és Székesfehérváron is már önálló volt, mostani műhelyét 1929-ben alapította Mint tanonc kitüntetést kapott. Neje: Pál Zsófia; Vilma leánya kitanult női- szabó. Katona István, szabó m., Király u. 76. Tel.: 220—25. Szabadkán 1864-ben született, ott is tanulta az iparát. Ván- dorútja során Wien és Budapest szalonjaiban dolgozott. 1899-ben alapította műhelyét, ahol két segéddel dolgozik. Katona Sándor, férfiszabó m., Döb- rentei tér 6. Szül. 1899-ben Turkevén; szab. u. ott 1909-ben. Segédéveit Budapest neves műhelyeiben töltötte. 1921- ben önállósította magát. 1—2 segédnek ad munkát. 1911. évi kiállításon Turkevén dicsérő oklevéllel lett kitüntetve. Neje: Nagy Rozália. Sándor fia műhelyében gyakorolja a szakmát. Katona István Katz Jenő Katona Zoltán, férfiszabó m., Ráday u. 10. Szül. 1879-ben Jászladányon, szab. 1896-ban Budapesten, ahol jó mesterek műhelyeiben mint segéd dolgozott önállósításáig 1920-ig. 1 segédet alkalmaz kizáróan rendelésre dolgozó jóhírű műhelyében. 1911-ben nőül vette Horváth Annát. Katrein József, férfiszabó m., Kazinczy u. 9. Szond községben szül 1883-ban; szab. u. ott 1899-ben. Budapest jobb mestereinek keze alatt tökéletesítette szaktudását, míg 1921-ben önállósította magát. Műhelyében mérték szerint rendelésre készíti kiválóan jó munkáit. A világháborút végigküzdötte. Kit.: kisez. v. é., br. v. é., K. cs.-k. háromszor sebesült. Neje: Székely Anna. Katz Jenő, férfiszabó m., Nagydiófa ucca 18. Szül. Huszton 1895-ben; szab. Budapesten 1910-ben. Tizennégy éven keresztül gyakorolta mint segéd a főváros nagy üzemeiben iparát. 1924-ben megnyitott műhelyében mérték szerint rendelésre dolgozik 1 segéddel. 1917- ben nőül vette Fischer Bertát. Kaufmann János Kádár Sándor Katz Menyhért, férfiszabó m., Kazár u. 3. Szül. Beregszászon 1886-ban, szab. u. ott 1903-ban. Spalató, Sarajevo és Budapest műhelyeiben töltötte segédéveit. Elsőrendű munkát termelő műhelyét 1921-ben alapította. A világháborúban 2 esztendőt orosz hadifogságban töltött. Neje: Kranner Gizella. Kaufmann János, férfiszabó m., Kazinczy u. 12. Szül. Hidas községben 1886-ban, szab. Budapesten 1902-ben, ugyanitt dolgozott jobb műhelyekben segédévei alatt. 1910-ben önállósította magát. Jól vezetett műhelye úgy rendelésre, mint üzletek részére dolgozik. Állandóan 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Keze alól eddig 4 jó munkás segéd került ki. 1923-ban az Ipt. kiállításán bronz érmet és elismerő oklevelet nyert. Tevékeny részt vesz az Ipt. életében, amelynek előljárósági tagja volt. A Szabó Kisip. Körének vezető tagja. A világháborúban az orosz fronton megsebesült. Neje: Link Katalin, Anna leánya szakképzett női szabó, a műhelyben segédkezik. Kádár Sándor, férfiszabó m., Pacsirta- mező u. 32. Szül. Borossebesen 1892- ben; szab. 1908-ban u. ott. Szülővárosa, Arad és Budapest fontosabb állomásai segédéveinek. Kizáróan rendelésre dolgozó, 1 segédet foglalkoztató műhelyét 1919-ben nyitotta meg. A világháború12*
