A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
144 tapasztalatokban gazdagodva. 1908-ban a berlini kiállításon I. o. kitüntetésben részesült. Idehaza 20 éve működik mint önálló mester, mely idő alatt 30 segéd került ki keze alól. A világháborúban ötször sebesült és majd az összes kitüntetéseket elnyerte. Neje: Benisek Ilona. Baranyi Sándor, férfiszabó m. Donáti u. 65. Szül. 1893-ban, szab. 1910-ben Ma- gyarpécskán. A tanulásvágy a fővárosba hozta és itt jobb mesterek mellett dolgozott mint segéd 1920-ig, amikor önállósította magát. Üzletek részére dolgozik. Elvégezte a szabászati tanfolyamot. A világháborúban az olasz fronton kétszer megsebesült. Kit.: br. v. é., és K. cs.-k. Neje: Köpeczi Margit. Bartha Gyula, férfiszabó m., Sas u. 29. Szül. 1903-ban, szab. 1920-ban Szegeden. Segédévei alatt előkelő szegedi és fővárosi cégeknél tökéletesítette szakismereteit. Bartha Gyufa Bednár Ferenc Barth Benjámin, férfiszabó m., Kertész u. 20. Szül. 1877-ben, szab. 1891-ben Kolomea városában. Segédi gyakorlatát Budapesten szerezte meg. 1902 óta önálló. Műhelyében kizáróan mérték szerint rendelésre dolgozik. A világháborúban résztvett és mint rokkant szerelt le. Neje Leiner Janka. Fia Zoltán a szakmát folytatja. Elvégezte a szabászati tanfolyamot, Barth Mátyás, férfiszabó m., Hungária körút 277. Szül. 1898-ban Ombódon, szab. 1913-ban Pancsován. Önállósítása előtt mint segéd a főváros műhelyeiben töltött hosszabb időt. 1927-ben alapított műhelyében egyaránt foglalkozik polgári és egyenruha készítéssel. 1 segédje van. A világháborúban 1917-től kezdve vett részt. Bartos Péter, férfiszabó m., Molnár u. 5. Tel.: 881-98. Szül. Dubován 1888-ban, szab. Bécsben 1905-ben. Segédévei alatt előbb szabadulása helyén dolgozott, majd Német- és Franciaország nagyobb városaiban tökéletesítette szaktudását. Zürichben lett önálló 1910-ben. 1914-ben bevonult és végigszolgálta a világháborút. Hazatérve Budapesten önállósította magát, ahol nagy tudása révén a szakma egyik kiváló tagjává vált. Neje: Patkós. Júlia. Bártfay Pál Bálint Menyhért Bádik Pál, férfiszabó m., Királyi Pál u. 18. Szül. 1900-ban Trencsénben, szab. 1916-ban Budapesten. Önállósításáig (1927) a főváros műhelyeiben gyakorolta magát a szakmában. Műhelyében főként nagyobb üzletek részére készít munkát 1 segéddel. Neje: Dániel Anna. Bálint Menyhért, únszabö m. József körút 71. Tel.: J. 312-38. Szőregen született. Korán árvaságra jutva, az első gimnázium elvégzése után Szegedre került szabótanoncnak és ott 1884-ben felszabadult. Segédkorában Budapesten dolgozott. 1891-ben a nagyváradi kiállításon munkájáért arany oklevél kitüntetést kapott. 1896-ban lett önálló. 1900-ban a párizsi világkiállításra küldetett ki. 1903- ban Budapesten segédei és tanoncai első. díjakat nyertek. 1904-ben a Székesfőv. iparrajziskolához szabászati szakoktatónak hivatott meg. 1908-ban a technológián mestertanfolyami oktató és szabóipari szakellenőr lett és e tisztségét ma is betölti. A háborúban rokkantiskolában volt oktató és szakellenőr. 1928-ban a kultuszminiszter megbízásából elkészítette a „Vezérfonal” c. tanonciskolái tanmenetet. Volt a szabósegédek egyesületének titkára, majd elnöke. A betegse- gélyző igazg. tagja, a Szabóiparosok Köre és Egyenruhakészítők Köre alapítója és elnöke. A Szabó Hírlap alapítója, ipt. előljár. tag, a term. szöv. igazg. tagja, 1915 óta elnöke, az I. O. K. Sz. igazgató- sági tagja, a Baross Szövetség, Orsz. Iparegyes., Iposz vezető tagja, volt kamarai tag stb. Olaszországban, Törökországban, Romániában, Németországban, Párizsban, Londonban folytatott tanulmányokat. Két Iparegyesületi nagy ezüstérme van. A kormányzó legfelsőbb elismerésben részesítette.
