A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
125 cánfalván. Iparát Márraarosszigeten tanulta, 1915-ben lett segéd. A fővárosban gyarapította szaktudását. Önálló 1927 óta. Rövid idő alatt odaadó törekvésével üzletét felvirágoztatta. A társadalmi életben élénken tevékenykedik. Az orosz fronton harcolt. Bronz v. é., K. cs.-k.-je van. Ifj. Jankó Ferenc, mészáros és hentes mester. Janku Aladár, hentes- és mészáros m., Országos vásártér. Janicza János Jankulov József özv. Jankulov Józsefné szül. Pischin- ger Irén, hentes m., Márton u. 28. Néhai férje Érsekujvárott szül. 1886-ban. Szakmáját is ott sajátította el. Az üzletet néhai férje 1901-ben alapította. A környék bevezetett és keresett üzlete. József fia a szakmában működik és az üzlet vezetésében tevékenykedik. Janous József, hentes- és mészáros m., Erzsébet királyné út 103. A fővárosban szül. 1881-ben. Tanulmányait itt folytatta, 1921-ben szabadult fel. Mester 1903 óta. Szorgalmas, törekvő iparos. Neje: Szőts Erzsébet. Janzsó Sándor, hentes- és mészáros m., Nefelejts u. 20. Ebergőcz községben szül. 1878-ban. Szakmáját Sopronban sa- játította el és 1896-ban lett segéd. Üzlete keresett bevásárlási hely. Neje: Szabó Lidia. Jámbor István, mészáros és hentes m., Illés u. 23. Szül. 1885-ben Mezőszent- györgyön. A fővárosban tanulta szakmáját, itt szabadult fel 1901-ben. Neves mesterek mellett képezte magát. Üzletét, mely előzőleg 25 évvel alakult, 1920-ban vette át. Közszállítást teljesít. Képzett szakember. Mozgósítíjstól kezdve harcolt mint tizedes. Bronz v. é. kétszer, koronás vas é. é., K. cs.-k.-je van. Neje: Varga Mária. János Mihály, hentesmester, Alsóerdősor 36. Kuzmic községben szül. 1877- ben. Nagytapolcsányban lett segéd. A főváros nagyobb üzemeiben dolgozott. Mester 1907 óta. A világháborúban a fronton harcolt. Neje: Krajcsovics Erzsébet. Jánoszky János, hentes- és mészáros m., Szvetenay u. 10. Nagyszalontán 1886- ban szül. Tanulmányait Nagyváradon végezte 1903-ban szabadult fel. Az ország nagyobb városaiban mint segéd dolgozott. Mester 1911 óta. Elismert, keresett iparos. Mozgósítástól kezdve küzdött a fronton, mint szakv. kitüntetve. Neje: Réthy Lidia. Jász Miklós, hentes- és mészáros m., Attila körút 19. Bethlen udvar. Szül. 1887-ben Nagyváradon, ott szabadult fel 1906-ban. A fővárosban jeles mestereknél gyarapította szaktudását. Üzletét 1925-ben alapította. Szakképzett törekvő mester. A világháborúban mint tiszthelyettes harcolt, 70%-os rokkant. Kitüntetve. Mint hivatásos katona 1908 óta szolgált.Neje: Weisz Ilona. Jach Ferenc, hentes és mészáros m. Szigetvári u. 22. Szül. 1875-ben. Külföldön tanulta iparát, ott folytatott gyakorlatot. Mester. 1901 óta. A fronton harcolt, majd fogságba esett. Képzett, szorgalmas iparos. Neje: Lotter Mária. Jevremovits Péter, mészáros és hentes, m., Wesselényi u. 54. Hercegszőllős községben szül. 1879-ben. Mohácson tanulta, iparát. Az ország nagyobb városaiban gyarapította szaktudását. Önálló 1925 óta. Neje- Antalits Erzsébet. Joó János, hentes- és mészáros m. Szt. László u. 11. Makón szül. 1885-ben. Iparát ott tanulta, 1906-ban lett segéd. Gyakorlatot Szegeden folytatott. Üzletét 1917-ben alapította. Szorgalmával üzletét felvirágoztatta. Neje: Timár Mária. Juhász Alajos, mészáros m., Központi vásárcsarnok. Jurida Sándor, hentes- és mészáros m.* Nagytemplom u. 27. A fővárosban szül. 1903-ban. Tanulmányait itt folytatta, 1920-ban lett segéd. Kiváló mesterek mellett gyarapította szaktudását. Mester 1928 óta. Fiatal, törekvő iparos, ki üzletét rövid idő alatt föllendítette. Neje: Takács Erzsébet. Kapa Mátyás, hentes- és mészáros m.r Jászberényi út 45. Szül. 1892-ben Esztergomban. Párkánynánán szabadult fel 1909-ben. A főváros nagy üzemeiben folytatott gyakorlatot. Üzletét 1929-ben- alapította s máris számottevő iparos. Mozgósítástól kezdve harcolt a fronton. Neje: Tieber Margit. Kapus Testvérek, hentesárugyár, Alkotás u. 16. Tulajd. Kapus Ferenc, ki Kecskeméten szül. Szakmáját ott tanulta. Gyakorlaton fővárosi mestereknél volt.
