A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
62 Papp Ferenc, bronzm. és csillárkészítő m., Üllői út 82. Kispest. Ságváron szül. 1904-ben. A fővárosban tanult, 1922-ben szabadult fel és jeles üzemekben gyarapította szaktudását. Önálló 1929 óta. Bronz műárukat és csillárokat készít. Neje: Schiffer Mária. Pastéka András, ércöntő m., Madách u. 4. Polánszky Ágoston, rézöntő mester, Batthyány u. 3. Budapesten szül. 1890- ben. Szakmáját itt tanulta, 1907-ben szabadult fel. Gyakorlatot jeles mesterek mellett szerzett. Önálló 1920 óta. Üzeme motorikus 2 HP-vel. 2 segédet alkalmaz. Rézöntéssel foglalkozik és műöntvények gyártását végzi. Régi iparoscsalád sarja. Atyja P. István építőmester volt 35 évig. Pólya Géza, bronzműves és csillárkészítő m., Szigetvári u. 10. Kisújszálláson szül. 1891-ben. A fővárosban tanulta iparát és 1900-ban. lett segéd. Két évtizedig folytatott szakmabeli gyakorlatot és mester 1927 óta. Gyárt bronz- áru, csillárokat, antik bútorvereteket stb. Mozgósítástól kezdve küzdött a fronton és a kis ez. v. é.-mel lett kitüntetve. Neje: Pásztor Erzsébet. Prokopovits Lajos, ércöntő m., Baross u. 106. Szül. 1889-ben Budapesten. Tanulmányait is a fővárosban végezte és 1907-ben szabadult fel. Motorikus erőre berendezett üzemét 1919-ben alapította és 1 segédet alkalmaz. Mű-, érc- és címtábla öntését végzi főleg fémárugyárak részére. A világháborút végigharcolta, megsebesült. Neje: Paulini Ilona. Puchinger József, bronzműves és csillárkészítő m., Karpfenstein u. 2. Budapesten szül. 1894-ben. Szakmabeli tanulmányait itt végezte, 1910-ben lett segéd és az üzemét 1922-ben alapította társával együtt. Csillárok, szobrok, iparművészeti dísztárgyak készítését végzik. Ezüst éremmel és oklevéllel lett kitüntetve. A háború alatt a fegyvergyárba volt vezényelve. Neje: Gira Ilonka. Reichenberger Farkas, rézműves és ónozó m., Bethlen u. 35. Józs. 305-67. Bajorországban szül. 1866-ban. A szakmáját Budapesten tanulta, 1880-ban szabadult fel és külföldön folytatott gyakorlatot. Üzemét 1910-ben alapította és készít ónozást és egyéb szakmunkákat, mint szeszgyári berendezéseket stb. Arany és ezüst eremmel lett kitüntetve. Reichenberger Róbert, rézműves és ónozó m., Sajó u. 6. Szül. 1888-ban a fővárosban. Iparát Szabadkán sajátította el, 1904-ben lett segéd és jeles mestereknél folytatott gyakorlatot, önálló 1920- tól fogva. A műhely 3% HP motorral van felszerelve, 6 segédet foglalkoztat és gyárt: szesz-, cukor-, konzerv-, vegyészeti- és tejipari készülékeket. Arany és ezüst éremmel van kitüntetve. A háború alatt a haditengerészetnél szolgált. Neje: Pudleiner Ilona. Nyitray Ferenc Reichenberger Róbert Reinitz Béla, művészi csillárműhely, Wahrmann u. 13. Budapesten szül. 1902- ben. Wienben tanulta iparát és továbbra is ott folytatott tanulmányokat. Műhelyét 1920-ban alapította és művészi csillár- és dísztárgyak készítésével foglalkozik. Több jeles munká't végzett, főleg magánrendelők részére. Sándor László, bronzműves és fém- díszmű készítő, Nagytemplom u. 12/b. Budapesten szül. 1893-ban. Az áll. felsőipariskola fém- és vasipari szakát végezte 1912-ben. Évekig folytatott gyakorlatot nagyobb műhelyekben. Vállalatát 1924-ben alapította. Üzeme motorikus, 5 HP. 4 segédet és 2 tanoncot alkalmaz. Lakásdíszítő, bronzműves, fémdíszmű és használati tárgyakat készít. Ipt. elüljáró. Mozgósítástól kezdve küzdött a fronton, mint hadnagy. Kit.: kis ez. v. é., K. cs.-k. Neje: Läufer Margit. Schima Dénes, fémnyomó m., Dobozi u. 39. A fővárosban szül. 1874-ben. Bécs- ben tanult és 1891-ben szabadult fel. Jeles mestereknél folytatott gyakorlatot. Önálló 1907 óta. Motorikus az üzem, 2 segéddel dolgozik. Réz- és vasbútor alkatrészeket készít, fémnyomást és fémcsiszolást végez. Neje: Ortner Mária. Három fia a szakmát tanulta. Schindler János, fémöntő m., Kender u. 37. Kispesten szül. 1886-ban. A fővárosban sajátította el iparát, 1904-ben lett segéd. Németországban szerzett gyakorlati szaktudást. Mester lett 1922-ben, hosszú gyakorlattal és külföldi tapasztalattal rendelkező mester. A világháborúban a fronton harcolt. Neje: Wágner Juliánná. Schlesinger Richárd, lemezelő mester, Gólya u. 25. I
