A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Dálnoki Kováts Jenő: Koszorús mesterek
206 fejében tekintélyes összeg szivárog ki évenkint az országból. Annál nagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk arról a munkásságról, amelyet Zier Károly fejt ki. Zier Károly, aki 1875-ben Budapesten született, négy középiskola elvégzése után az Állami Mechanikai Tanműhely növendéke lett, amelynek elvégzése után kiváló munkássága alapján a kereskedelemügyi miniszter 1896-ban lehetővé tette számára, hogy tudását külföldön tökéletesítse. Az állami ösztöndíj segítségével négy évet töltött a külföldön és ezt az idejét a legjobban használta fel. Rövid idő alatt a külföldön is oly vállalatoknál, amelyek készítményei világhírűek, a szakmunkások első sorába küzdötte fel magát és nyugodt lelkiismerettel vállalhatta azt a kitüntető feladatot, amellyel őt a m. kir. Mértékügyi Intézet megbízta, amelynek meghívására 1900. évben tért vissza Magyarországba és közel egy éven át 2000 drb állami aranymérleg szabályozását végezte el az említett intézetben. Mint önálló mester a legmegtisztelőbb megbízásokat kapja. 1902-ben az Államvasutak laboratóriuma és a felsőipariskola részére, 1903-ban az új Műegyetem részére készíti csaknem az összes mérlegeket és úgy a budapesti, mint a kolozsvári tudományegyetemi intézetek, valamint a bányászati és gazdasági akadémiák práciziós mérlegei Zier Károly műhelyéből kerülnek ki. Jó hírneve eléggé gyorsan terjed és 1907-ben például az állami hitelesítő hivatalok részére több mint 200 mérleget szállít, nem is beszélve arról, hogy a legtöbb gyártelep és gyógyszertár Zier Károly finom mérlegeit használja, sőt a külföld is egyre nagyobb bizalommal keresi készítményeit. Ma már több ezer analitikai mérleg hirdeti Zier Károly kiváló szaktudását az ország minden részében a legfontosabb laboratóriumokban és intézetekben. Kétségtelenül az ő érdeme az, hogy ezek a rendkívül érzékeny készülékek egészen háttérbe kezdik szorítani a külföldi gyártmányokat és újabban már ily mérlegeknek alig 5%-a érkezik külföldről hazánkba. Zier Károly már az első aranykoszorús mesterverseny alkalmával feltűnt remekbekészült mérlegeivel a bírálóbizottságnak, amely őt nem csupán az ezüstkoszorús mesteri címmel tüntette ki, de a kereskedelemügyi miniszter elismerő díszoklevelét is javaslatba hozta, amelyet el is nyert. Az 1928. évi Kézművesipari Tárlat egyik legmegcsodáltabb darabja Zier Károly analitikai mérlege volt, amellyel az aranykoszorús mesteri címet nyerte el. Zimmermann Nándor nyevges- és szíjgyávtómestev. Hiába áltatnék magunkat, bele kell törődnünk abba, hogy egyre közeledik az az idő, amikor a lovat múzeumban mutogatják. A géperejű járművek térfoglalásával egyre jobban háttérbe szorul a ló, mint tehervontató. És a ló eltűnésével együtt számos iparágunk. így elsősorban a nyerges- és szíjgyártómesterség is veszít jelentőségéből. Ha azonban még el is telik néhány esztendő, amíg meghúzhatjuk a lélekharangot e nagymultú mesterség fölött, bátran méltathatjuk Zimmermann Nándort, mint e mesterség utolsó mohikánjának egyikét. Zimmermann Nándor szintén egyike azoknak az iparosoknak, akik úgyszólván az anyatejjel szívták magukba mesterségük szeretetét. A cég, amelynek tulajdonosa immár 90 esztendős múltra tekinthet vissza és ő tanuinivágyásával, szorgalmával csak növelte elődjei jó hírnevét. Zimmermann Nándor, aki 1878-ban született Budapesten, mái zsenge g\eic
