A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

414

Vigh István asztalos, Kápolna-u. 6.

Wachs Gyula lakatos, Mária-u. 13.

Wanderstein Béla szobafestőmester, Tőr- utca 2. Üzemét néhai édesapja, Károly, alapította 1863-ban ; 1910 óta saját kezelésben. A színház, a zsidó, kath. és ref. templomok, a Nemzeti szálló, a Mozi kávé- ház, a vasúti állomás és étterem stb. szak- munkálatait végezte. 6—8 segédet és 3 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület elölj. tagja, a szakcsoport alelnöke. 1914—18-ig megállt, 6 hónapig volt a fronton.

Westher István, telefon 3—53. A vasúti vendéglő és Kossuth-szálló tulajdonosa. Összesen 42 személyzetet tart. 37 év óta vezeti a vasúti vendéglőt és éttermet. Budapesten végzett 4 középiskolát és ott tanulta iparát a régi Kispipában, majd a Pilseni sörcsarnokban. A hatvani vasúti vendéglőt is bírta 1887—1889-ig. 1902-ben pedig a Kossuth szállodát szerezte meg.

Az Ipartestület alelnöke, a szakosztály elnöke. Városi képviselő. Vármegyei bizottsági tag 25 éven át. A helybeli Nemzeti Bank, a vasúti tiszti kaszinó vál. tagja, az országos szövetség ig. tagja. Két fia volt a fronton.

Westher Rezső, W. István fia, a Tisza- szálló és étterem bérlője. Telefon : étterem 366, szálló 360. A város tulajdonát képező szállodát és éttermeit megnyitása óta bérli. Mint szakács Budapesten a Hungáriában tanult és ott szabadult. Szakács-szakiskolát végzett és oklevelet nyert. A háborúban részt vett és megrokkant.

Wéber Bálint, Gorove-u. 9. Vendéglőjét 1908 óta vezeti önállóan. Helyben tanult és itt működik 34 év óta. Az Ipartestület elölj., a szakosztály tagja. A kereskedők bankja napibiztosa. A 29. h. gy. ezrednél szolgált, volt a bukovinai fronton.

SZOMBATHELY

Szombathely iparossága nagy lelkesedéssel fogott hozzá az Ipartestületi intézmény megvalósításához. A kezdeményező lépés Grimm Károly polgármester, sütömester nevéhez fűződik. 1884 november hó 2-ra hívta össze a város kézműves iparosságát a városház közgyűlési termébe, mely alkalommal a város iparossága kimondotta az Ipartestület megalakítását. 1885. évi február hó 2-án megalakult a szombathelyi Ipartestület első tisztikara és választmánya. Elnökké egyhangúlag Bencz Lajos asztalosmestert, ügyésszé dr. Stirling József ügyvédet, alelnökül Farkas Antal, jegyzőül Tóth Sándor, pénztárosnak Tóth Lajos választatott meg. Bencz Lajos nagy agilitással feküdt bele a testületi élet kifejlesztésébe. A hivatal részére helyiséget bérelt, az átutazó segédek részére iparosszállót

létesített. Mozgalmat indított egy ipari kiállítás rendezése iránt. Betegsegélyzöt létesített az iparossegédek részére. Az első ta- noncmunkakiállítás megrendezése is Bencz Lajos nevéhez fűződik. Bencz Lajos 1889. év májusában megvált az elnöki tiszttől.

Az Ipar testületnek kezdetben csak 318 tagja volt, akik közül mai nap alig páran vannak még életben. Laub József festőmester, Schlamadinger György szappanos, Trümmer János ácsmester, Miilei János cipész- mester, Koncz József asztalosmester, Pintér Pál cipészmester, Kapui Antal kefekötőmester, Bedi Imre cipészmester, Gerebenics János szabómester, Varga József szabómester, Virág Ferenc szíjgyártómester.

* Bencz Lajost 1889-ben Bertalanffy nyomdászmester követte az elnöki székben. Rövid ideig tartó elnöksége alatt igyekezett az iparosságot erőssé tenni, ö rendezte meg az első iparosbált, majd pedig minden igyekezetével az iparos árucsarnok létesítésén fáradozott.

Utódja Doma Pál lakatosmester lett, aki legelső feladatául az Ipartestületi székház felépítését tűzte ki. Megvette a testület részére a Thököly Imre-utca 5. sz. házat, ezt a testület céljainak megfelelően átalakíttatta. Az ipar- testület elöljárósága hálája jeléül megfesttette Doma Pál életnagyságú arcképét, mely jelenleg az Ipartestületi tanácsterem falát díszíti.

A szombathelyi Ipartestület széhháza