A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Az iparosok adója

90

Mily jövedelmek nem esnek jövedelmi adó alá?

Nem esnek jövedelemadó alá a következő jövedelmek :

1. az uralkodóház tagjait megillető járadékok (apanage-ok) ; a kormányzónak illetményei ; továbbá a nemzetgyűlés tagjait e minőségükben megillető járandóságok ;

2. az adóköteles által kikötés nélkül önként adott támogatások a lemenőknél, felmenőknél és oldalrokonoknál;

3. a rokkantak ellátási dijai, továbbá a Mária Terézia-lovagrenddel, valamint a vitézségi érmekkel összekötött járandóságok és a sebesülési pótdíjak ;

4. a gazdasági munkássegélypénztár által nyújtott segélyek ; a munkásbiztosító pénztárak s más intézmények által orvosi kezelésre, betegség esetén élelmezésre és temetkezésre nyújtott különféle segélyek ;

5. a honvédség, csendőrség, rendőrség, pénzügyőrség, vámőrség, folyamőrség, börtönőrök szolgálati járandóságai;

6. ösztöndíjak ;

7. tanulók magántanításából eredő keresete;

8. könyöradományok és perselypénzek;

9. a közbirtokosságok stb. jövedelméből a tagoknak netán járó részesedéi;

10. közalkalmazottak szolgálati illetményei és ellátása, továbbá a magán - alkalmazottaknál az évi 3600 P-t meg nem haladó javadalmak.

Ha a jövedelemadó fizetésére kötelezett összjövedelmének egyes részei adómentesek, a jövedelemadót az adómentes jövedelemrészek teljes figyelmen kívül hagyásával csak az adóköteles jövedelem után kell megállapítani. A létminimum címén adómentes jövedelmet azonban az adóköteles jövedelemből levonni nem szabad.

Ha az adóköteles bizonyítja, hogy a külföldről folyó jövedelem után jövedelemadót, vagy ennek megfelelő adót a külföldön már fizet, ez a jövedelem viszonosság esetében adózatlanul marad.

A jövedelemadó kivetéséhez való jog elévül, ha az adót az adóbevallás beadásának, illetőleg eltitkolás esetében az eltitkolt jövedelem felfedezésének napját követő ötödik naptári év végéig nem vetették ki.

Mily jövedelem után kell jövedelmi adót fizetni?

A jövedelmi adót kell fizetni az adóévet megelőző naptári évben elért adóköteles tiszta jövedelme után. Ennek megállapításához az adóévet megelőző naptári évben az adózó kezeihez tényleg befolyt jövedelmeket kell csak tekintetbe venni.

Ha az adózó szabályszerű kereskedelmi vagy gazdasági könyveket vezet és üzeme jövedelmét hiteles mérleg- és nyereség-veszteségszámla bemutatásával bizonyítja, amennyiben a jövedelemforrás (üzleti) éve a naptári évvel nem azonos, az adót az adóévet megelőző naptári évben lezárt üzleti év eredménye alapján kell kivetni.

Az az adózó, aki üzleti évét január elseje és szeptember 30-a között zárja le, az adózás céljaira a naptári év végével köteles mérleget készíteni és az adóévet megelőző naptári év adóköteles jövedelme alapján adózni.

Az ajándékozásból vagy örökségből, továbbá az életbiztosítási tőkéből származó rendkívüli bevétel nem tekinthető adóköteles jövedelemnek és csak